Csapatépítő, önismereti és színház nevelési edző hétvége Fazakas Misivel
Márton Csaba ösztöndíjas társammal nagy izgalommal vártuk a február 7. és 9. között megszervezett csapatépítő és önismeret fejlesztő edző hétvégénket a Csöbörcsök Táncegyüttes nagy családjával. A hétvégét megelőzték beszélgetések, kíváncsiság, gondolatok, az új megtapasztalása előtti kisebb-nagyobb félelmek és persze egymás biztatása, ahogy ez lenni szokott.
A hétvége fontosságát érzékeltük abból is, hogy Kemény József (Öcsi) és felesége, Ibolya fő célként tűzték ki, hogy a több generációt átölelő együttes minden korosztálya részt vehessen ezen a rendkívüli alkalmon. Öröm volt érezni, hogy kicsiktől nagyokig szabadidőt és energiát nem sajnálva eljöttek és önmaguk szeretetteljes lényével mindenki hozzátett a közös siker eléréséhez.
A hétvége csodaembere Fazakas Mihály (Misi) volt, aki az Osonó Színházműhely vezetője, valamint kitűnő színész, szakember, társrendező, dramaturg és emberségből jeles személyiség. E tulajdonságait becsületes módon fel is használja a tánccsoportok, a színházi társulatok, az együttesek és a munkahelyi csoportok összehangolására és fejlesztésére. Misit mint a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes hivatásos táncosai már idejövetelünk előtt megismertük, ahol együtt dolgoztunk több produkció és előadás kapcsán. (A Háromszék Táncegyüttes honlapját itt találhatják, tiszta szívből ajánljuk a népzene és a néptánc szerelmeseinek).
A közös munka péntek este kezdődött. Fontos volt számunkra, hogy közösségünk tagjai iskola, munka vagy egyéb hétköznapi tennivalók közepette, valami teljesen másban részesüljenek a hétvége alatt. Misi tudásának és hozzáállásának köszönhetően ez teljes mértékben létre is jött.
A megismerkedést követően figyelemfejlesztő játékokat próbáltunk ki, melyeket fantasztikus szemléletű magyarázatok és okító beszédek kísértek.
Sikerült a teljes szombatot erre a programra szánnunk és így szemmel láthatóvá, füllel hallhatóvá és szívvel érezhetővé vált a közösség szellemi, fizikai és lelki fejlődése. Reggel ugyancsak figyelemfejlesztő gyakorlatok egész sorával kezdtünk, több nehézségi fokozatot beleépítve. A csapat összhangja egyre erősödött, amit nagyszerű megtapasztalni. Kis ebédszünet után, a színház világába vitt el minket Misi, ahol álmodhattunk, alkothattunk és technikai készségeket sajátíthattunk el. Misi előadói készsége kiemelendő: mindvégig fenntartotta a figyelmet és folyamatosan motíválta az együttest az adott játékgyakorlatra.
Délután mozgáskultúránk, színpadi megjelenésünk, érzelmi világunk kifejezése kapott teret. Hangsúlyozva azt, hogy a közösség ereje és önmagunk ismerete képes megjelenni a színpadon előadás közben.
A vasárnap teljes megkoronázása volt az addigi napoknak, komolyabb és összetettebb gyakorlatok sora zárta az edző hétvégénket. Tudásban gyarapodva, és érzelmi feltöltődéssel búcsúztunk el egymástól.
A három napot a jó hangulat, a hátráltató gátlások levetkőzése, szeretetnyelvünk megtalálása egymáshoz és önmagunkhoz, valamint színpadi jelenlétünk és gyakorlatunk megerősítése jellemezte. Rengeteg beszélgetés, vélemények találkozása, mosolyok és könnyek csatája, önmagunk és közösségünk közös útjának megtalálása végül pozitív eredményeket szült.
Új energiákkal és tudással a Csöbörcsök Táncegyüttes sikeres újévet fog teljesíteni, erről teljes mértékben meg vagyunk győződve. A hétvége valóban gyümölcsöző volt, jól látható ez táncosunk, Zsigmond Anikó versében is, mely az edző hétvége után született. Olvassák szeretettel és figyelemmel:
Lélekvirágok
Amikor a szemetekbe néztem,
Láttam a földnek gömbjét a szivárvány minden színében
Láttam mélyen szántott földek sötét barnáját,
Fák egyenes törzsének világosabbját
Láttam esendő rétek serkenő üde zöldjét,
Csendes erdők titokzatos mohazöldjét
Láttam nyugodt tavak megvillanó békekékjét,
Mélykék óceánok háborgó hullámainak feketéjét
Láttam sziklából fakadó patakok jámbor színtelenségét,
Ér táplálta duzzadt folyók erős mindenféleségét
Láttam égitestek csillag fényességét,
Lassan elmenni készülő, vándor égboltok szürkeségét
Láttam harmatos fátyolt is szemetek szúrós tiszta fehérében,
Elbújva csillogott a törékeny Lélekvirág az íriszében
Láttam tengernyi virágot tarka színészruhában,
S virágszemű lelkeket
Ezernyi őszinte változatában
Amikor a szemetekbe néztem,
Láttam benne tükörképem
Zsigmond Anikó
Stuttgart, 2020. február 11
