Közel 100 résztvevővel valósult meg az István, a király melbourne-i előadásának 30. évfordulós találkozója a Melbourne-i Magyar Központban. Az esemény különleges közösségi estté vált, ahol egykori szereplők, szervezők, családtagok és a helyi magyarság tagjai közösen idézték fel az 1996-os nagyszabású előadás emlékeit.
Az est során előadások hangzottak el az István, a király magyarországi kulturális jelentőségéről, a melbourne-i előadás megszületésének történetéről, valamint azokról a közösségi folyamatokról, amelyek lehetővé tették, hogy három évtizeddel ezelőtt egy ilyen volumenű magyar produkció valósuljon meg Ausztráliában.
Domaniczky Endre melbourne-i irodavezető konzul beszédében kiemelte: az előadás nemcsak kulturális értéket képviselt, hanem a helyi magyarság közösségi erejét is megmutatta a többségi társadalom felé. Kocsis-Quittner Ivett megható, személyes visszaemlékezésben beszélt édesapja, Quittner János rendező munkásságáról és a magyarság jövőjébe vetett hitéről.
Svak László, a Magyar Központ igazgatója felidézte, hogy az első próbán mindössze öt ember vett részt, azonban a kezdeményezéshez hétről hétre egyre többen csatlakoztak, míg végül közel 90 fős közösség dolgozott az előadáson, amelyet összesen kilenc alkalommal mutattak be Melbourne-ben.
A program során archív fényképeket és videófelvételeket vetítettek, valamint megtekinthetők voltak Borsodi Nándor által készített koronázási ékszermásolatok is, amelyeket annak idején az előadás során használtak.
A rendezvény megszervezésében én is aktívan részt vettem: támogattam a programszervezést, elkészítettem az esemény plakátját és Facebook-kommunikációját, valamint az est konferálását is vállaltam. Különösen érdekes tapasztalat volt látni, hogy a közösségi média és a személyes megszólítás milyen erősen képes aktivizálni a helyi magyar közösséget egy ilyen nosztalgikus és identitáserősítő esemény kapcsán.
Az este ismét megmutatta, hogy az István, a király melbourne-i előadása jóval több volt egyszerű színpadi produkciónál: egy olyan közösségi élmény és összefogás született belőle, amely három évtized múltán is képes összehozni a helyi magyarságot.
