Csehországi ösztöndíjasként nem csak a prágai magyarság közösségi életébe kapcsolódtunk be. Három fogadószervezetünk közül a legrégebbi, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége az ország különböző nagyvárosaiban, így Brünnben is megtalálható. Csehországi kiküldetésünk alatt két alkalommal is módunkban állt ellátogatni hozzájuk.
Brünn Budapesttől négy óra vonatútra fekszik, valamivel túl a félúton Budapest és Prága között. Régi múltú, Prágánál jóval kisebb város, a morvák fővárosa, amely egyben egyetemi város is. Első alkalommal decemberben kerestük fel a helyi CsMMSz-t. Érdekes, hogy míg a prágai Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségében inkább az idősebb korosztály van jelen, addig mindkét brünni foglalkozásunkra főként kisgyermekes családok érkeztek.
Decemberben a Luca-napi hagyományokból adtunk ízelítőt. Meséltünk a kapcsolódó népszokásokról, készítettünk hagymakalendáriumot, meséltünk és táncoltunk. Második látogatásunk éppen pünkösdre esett, így természetesen a pünkösdi szokásvilágba engedtünk bepillantást. Másfél órás foglalkozásunk elején röviden összefoglaltuk az ünnep mibenlétét, a legfontosabb egyházi és hagyományos paraszti elemeit.
Ezt követően a fiúk és a lányok különváltak. Míg a lányok pünkösdi királynéi koronát készítettek maguknak kartonból és színes krepppapírból, addig a fiúk különböző próbákon bizonyították rátermettségüket. Az első próba egy mezőföldi táncos-zenés játék, a sudridom volt. Ebben a játékban az egyre gyorsuló zenére, annak ritmusára mozogva egy tárgyat kellett a terpeszbe nyitott lábak között átadni. Ezt követően ugróst táncoltunk, ahol a fokozatosan nehezedő lépéseket kellett utánam utánozniuk. Végül a foglalkozás elején, az ünnep kapcsán elhangzottakból készült kvízkérdésekre kellett válaszolniuk.
Természetesen a próbák győztesét ünnepélyesen pünkösdi királlyá választottuk. Ezután párválasztó játékban királynét is választottunk mellé. A foglalkozást táncházzal, gyimesi hejszákkal zártuk.
