Nagyon tetszett a szervezők leleményessége, gyakorlatilag nem ismertek akadályt. A Mikulás várás Nagy Anna vezetésével, énekével, gitárkíséretével kezdődött. Erre szépen, lassan beballagott a magyar Mikulás, aki elmondta, hogy ő Magyarországról jött, mert úgy hallotta, itt is vannak jó, magyar gyermekek. Azt is megkérdezte: „Tudja-e valaki, merre van Magyarország? Hát, gyerekek! Reggel mikor a nap felkél, mindig Magyarországot ragyogja be először, mert ez olyan szép ország! Ott lakik sokatoknak a szerető nagymamija, nagypapija. Ha meglátjátok a felkelő napot, mindig jusson róla eszetekbe, hogy arra van a magyar hazátok!” Ez után énekeltek még pár dalt a gyermekek, s egy kisfiú eljátszotta zongorán a „Hull a pelyhest”. Egy testvérpár rajzot is hozott a Mikulásnak. Elkövetkezett a csomagosztás, ami nem könnyű feladat, a kissé türelmetlen, izgatott gyermekek között. A félénkebbekhez néha kissé rövidnek bizonyult a Mikulás karja, de szülői segítséggel ez is megoldódott. A gyermekek figyelmesen hallgatták az intelmeket, dicséreteket. A szorgos Krampuszok is ügyesen segítették a csomagosztást, amire igen nagy szükség volt, hogy a több mint nyolcvan csomag gazdára találjon. Majd a bátrabb gyermekekkel fotók is készültek a magyar Mikulással, aki az utolsó énekekre lassan elballagott, hogy még idejében a magyarországi gyermekeknek is kioszthassa a csomagokat.
December 7-én a Baba-Mama klubba is eljött a magyar Mikulás. A lelkes anyukák nagyon szépen énekeltek. A gyermekek nagy, kerek szemekkel nézték, ki bátrabban, ki félénkebben. Végül így, vagy úgy, de mindenki megkapta mandarinját, s a szülők jóvoltából a gyermekek jól besüteményeztek. Szép énekszóra itt is elballagott a magyar Mikulás.
