Kodály-módszer Buenos Airesben

/ Vágási-Kovács Anna /
vagasi.kovacs.anna képe
A júniusban és júliusban közzétett cikkeimben olvashattak az Argentin Kodály Egyesület küldetéséről, továbbá arról, miből ered három oktatójának – Carolina Wagner, Guadalupe Cicardo, és Sergio Bertagni – elkötelezettsége a módszer iránt, mi volt a legmeghatározóbb tapasztalatuk Magyarországon, valamint hogyan vélekednek a magyar zenéről.
Kodály Szeminárium San Juanban, 2017. Kodály Szeminárium San Juanban, 2017.Kodály Szeminárium San Juanban, 2019.Kodály Szeminárium San Juanban, 2019.

A tanári kar bemutatását Jorge Fuentes és Mariana Pechuan interjúival zárom.

Jorge Fuentest kérdeztem...

Hogyan találkozott a Kodály-módszerrel?

Az egyetem zenei nevelés szakának elvégzésekor kifejezetten a kórusvezetés felé szerettem volna orientálódni. Tanulmányi lehetőségeket keresve bukkantam rá a mai U.N.A. (Universidad Nacional de las Artes - Nemzeti Művészeti Egyetem) posztgraduális, Kodály-módszer kurzusára, amit Carolina Wagner és Sylvia Leidemann vezettek. Az egyetlen, amit Kodályról tudtam, az volt, hogy készített egy "Kodály kórus módszertant" - vagy valami ilyesmit! Úgy értem, fogalmam sem volt róla. De ahhoz viszont elegendőt tudtam, hogy még többet akarjak róla megtudni! A zenei nevelés, és a kóruszene egy új ajánlatban egyesültek.

Mi vonzotta a Kodály-módszerben?

Vonzott benne a zenei nevelés integrális megközelítése és a közösségi éneklés, a zene, az ének, és a szociális harmónia fontossága!

Miért találja fontosnak a módszer terjesztését, és a vele való munkát?

Miért ne? Éppen úgy, ahogyan Kodály szerint a zene mindenkié, én is úgy gondolom, hogy mindenki számára elérhetővé kellene tenni a zene, és a zenepedagógia kodályi látásmódját. A Kodály-módszer nagyban hozzájárul nem csupán Argentína, hanem az egész régió zenei fejlődéséhez.

Mi volt a legjobb tapasztalása Magyarországon?

A módszer megélése! E zenefilozófia részének lenni. A zenei kiválóság keresése mindenben, amit csinálunk. Teljes mértékben a zene és a pedagógia tanulásának szentelni magunkat.

Mit gondol a magyar zenéről?

Bár számos magyar zeneszerző van, akit említhetnék, úgy gondolom, hogy a többségükben van valami különleges, ami közös. Mindegyikük valamilyen módon a Kodály-módszert tükrözi: a zeneműveik a kompozíciós szépségen túl pedagógiai kutatást tükröznek, és tele vannak ősi tartalmakkal.

Mariana Pechuant kérdeztem...

Hogyan találkozott a Kodály-módszerrel?

Jorge, a férjem volt az, aki a módszer iránti lelkesedéssel megfertőzött. Eleinte annak lehetősége érdekelt, hogy tökéletesítsem a zongorajátékom és a zenei készségemet, de hamarosan megértettem, hogy ez több annál... és a módszer szerelmese lettem.

Mi vonzotta a Kodály-módszerben?

Az, hogy ez egy átfogó koncepció... ahol a zene, a zenélés a legfontosabb! Zenélve tanulmányozzuk a történelmet; zenélve megértjük a filozófiát; a zene megosztásával jobb emberek vagyunk.

Miért találja fontosnak a módszer terjesztését, és a vele való munkát?

Azért, mert ez a zene, és a pedagógia megértése felé vezető út, ami közelebb visz minket ahhoz, hogy őszinte, és természetes módon éljük meg azt. Amikor valaki megtapasztalja ezt az érzést, meg akarja osztani a többiekkel.

Mi volt a legjobb tapasztalása Magyarországon?

A muzikalitás és a tökéletesség keresése a legapróbb részletekig, és a világ minden tájáról érkező emberekkel énekelni, gondolkodni, együtt érezni, megélni az igazi harmóniát amiről Kodály beszélt.

Mit gondol a magyar zenéről?

Azt, hogy érezhető és mélysége van még a legegyszerűbb dallamokban is. Nagyon csodálom Bartókot. Van valami, ami nagyon megérint, ami sok magyar zeneszerzőben megvan: az egyszólam használata a többszólamú művekben. Érezhető a gyökerekkel való egység, és az emberek egysége egy egyedi, és varázslatos pillanatban.