November 1-jén került sor Minnesotában az október 23-ai forradalom és szabadságharc alkalmából szervezett megemlékezésre. Vendégünk volt Bakondi Bálint János, a chicagói főkonzulátus elsőbeosztott konzulja, aki meglátogatta a MISI magyar iskolát, ahol a tanulók és pedagógusok tevékenységeit tekintette meg. Ezt követően Mindszenty Józsefről tartott kiállítási előadást a közösség számára.
Az előadás során az alkonzul részletesen felidézte Mindszenty József életútját, különös tekintettel arra az embert próbáló időszakra, amikor a bíborost harmincnyolc napon keresztül kínozták és kényszervallomásra próbálták bírni, majd 1949-ben koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
A hallgatóság megtudhatta, hogy Mindszenty József 1956-ban, a forradalom idején szabadult, ám a szovjet csapatok bevonulása után az amerikai nagykövetségen kért menedéket, ahol tizenöt évet töltött száműzetésben. Végül VI. Pál pápa kérésére elhagyta az országot, és 1975. május 6-án Bécsben hunyt el.
Végakarata szerint addig nem kívánt magyar földbe kerülni, amíg akár egyetlen szovjet katona is tartózkodik Magyarországon. Halála után ideiglenesen Mariazellben temették el, majd hazahozott hamvait 1991. május 4-én helyezték ünnepélyesen végső nyugalomra az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájában. Sírján a felirat: „Fidelissimus in tribulatione pastor” – azaz „Az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor.”
Az előadást követően a résztvevők megtekintettek egy rövid, 1956 eseményeit bemutató videót, amelyet kifejezetten erre az alkalomra készítettek.
A megemlékezés különleges pillanata volt, amikor a Minnesotai Magyarok Egyesületének korábbi elnöke, Fülöp Ágnes örökös tagságban részesült a közösségért végzett több évtizedes munkájáért.
Fülöp Ágnes személyes élete is szorosan összefonódik a magyar történelemmel: mindössze 15 éves volt 1956-ban, és személyesen is jelen volt a parlament előtt, amikor a forradalmi megmozdulások elindultak. Az ott megjelenő szabadságvágy, az összefogás és az együtt éneklő, egymást ölelő, reménykedő tömeg látványa mély nyomot hagyott benne, és életre szóló élményt jelentett.
Ágnes 1989 áprilisában költözött ki az Egyesült Államokba férjéhez, és röviddel ezután aktívan bekapcsolódott a minnesotai magyar közösség életébe, majd 1996-ban elnökké választották. Vezetése alatt számos új kezdeményezés indult: havi rendszerességgel megjelenő hírlevelet alapított, amely hosszú éveken át összekötötte a közösség tagjait; valamint elnöksége idején jött létre az a magyar gyerekklub, amelyből később a ma is működő MISI iskola fejlődött ki.
Elnökségét a közösségi események, ünnepségek és vacsorák jellemezték, amelyek erősítették a magyar identitást és összetartozást Minnesotában. 2006 után adta át az elnöki tisztséget Grauzer Csillának, de továbbra is aktív tagja maradt a közösségnek.
A mostani díjátadóról így nyilatkozott:
„Nagyon-nagyon jó volt, és nagyon meglepett. Tényleg örömmel töltött el, hogy gondoltak a többiek rám, mert mi nagyon sok mindent csináltunk együtt. Nagyon jó érzés volt látni, hogy most elismerik a minnesotai magyarokat. Gabinak és Csillának végre lehetősége volt átvenni mindazt, amit mi annak idején kemény munkával megalapoztunk: hogy megismerjék az Egyesült Államokban is a minnesotai magyar közösséget. És ez sikerült.”
Az elismerést Sinka Heath Gabriella, az egyesület elnöke adta át, aki egyúttal átnyújtotta azt a díjat is, amelyet az egyesület a washingtoni HAC gálán vehetett át 133 éves fennállásának elismeréseként. Gabriella ezt a kitüntetést Fülöp Ágnesnek adta át megőrzésre, ezzel is kifejezve az egyesület háláját és tiszteletét korábbi elnökük felé. Ágnes meghatottan fogadta a gesztust, és elmondta, hogy nagy megtiszteltetés számára, ugyanakkor csak ideiglenesen szeretné magánál tartani, hiszen – mint mondta – „ez a díj a minnesotai magyar közösséget illeti, és ezért vissza fogom adni nekik.”
A megemlékezés méltó és megható alkalom volt arra, hogy a minnesotai magyar közösség együtt hajtson fejet 1956 hősei, valamint Mindszenty József és Fülöp Ágnes példamutató élete előtt.
