A turnét a Nemzetpolitikai Államtitkárság által hirdetett Együttműködő Nemzet Éve jegyében szervezte Szabó László, a Calgary Magyar Ház elnöke. Nóri az Okanagan völgyön kívül, Vancouverben és Calgaryban énekelt szebbnél szebb népdalfeldolgozásokat és saját szerzeményeket.
Az énekesnő 1998 óta számos szóló illetve közreműködői albumot adott ki a népzene és a világi zene műfajában. Küldetésének tekinti, hogy a népi dallamok feldolgozásával a fiatalabb generációt is megszólítsa. Így ír zenéiről Nóri:
„Stílusomban összetett szimbiózisban élnek a műfajok. Izgalmas kísérletezés a tradicionális, és a populáris és a klasszikus zene között.
A tradicionális hangzásvilág megtartását is fontosnak tartom, ezért a népzenei motívumaim tiszta forrásból táplálkoznak. Rendszeresen járom Erdély és más vidékek falvait, keresem és összegyűjtöm a még elevenen élő dallamokat, ezeket később beépítem a zenémbe, és egy mai műfajt alkotva teszem közkinccsé.
Műsoromnak elmaradhatatlan kelléke a zenei igényesség. Gyakran énekelek saját szerzeményeket: ezek lelki világomat, érzéseimet tükrözik. Mindezek különlegessége talán abban rejlik, hogy énekeljek akár pop, klasszikus vagy népzenét, cizellált, autentikus hangszínemet adom a zenémhez, ezzel is egy különleges élményt nyújtva a hallgatómnak,
akik között éppúgy megtalálható a fiatalabb és a legidősebb korosztály is, jelezve számomra, hogy jó úton járok: egyre jelentősebb az igény a tiszta forrásból táplálkozó, a népzenei hagyományainkra építő modern hangzás iránt.”
Az énekesnő Kelownában adott koncertje igen sikeres volt. Némelyik éneket vele együtt fújtuk, volt, aminél a szemünket törölgettük, vagy éppen belepirultunk a pajzán szövegekbe, de szóltak dalok a húsvét témájában is, ami mindannyiunknak segített ráhangolódni az ünnepre. Így írt Nóri a koncertről:
„A tegnapi Kelownai koncert nagyon felemelő és megható volt. A helyi magyar közösség minden korosztályából volt a közönség, akivel együtt sírtunk, nevettünk, együtt énekeltünk. Átadtam az anyaországiak üdvözleteit, ők pedig nekünk, nektek küldik haza jó kívánságaikat. Az összetartozás üzenetét úgy érzem, sikerült dalaimon keresztül átadni, hiszen éreztem, hogy együtt dobban a szívünk. Meleg vendégszeretetüket a kedves, ösztönző mondataikon túl ölelésben és nagyon finom székely káposztával is kifejezték. A koncert után közös fotók és újságriport is készült a helyi lapnak. Köszönöm László Szabó-nak, hogy megszervezte ezt az utat, és Nektek, Kelownai Magyarok, hogy befogadtatok!”
A koncert után pedig még lekváros-diós és nutellás palacsinta evésre is maradt idő, így azt hiszem bizton állíthatom, hogy igen jó estét zártunk.
