Csütörtökön az építkezésen volt a hangsúly
A napot táborépítéssel kezdtük: kapu, mosakodóhelyek, ponyva feszítés, játszótér építés mindenki szorgosan dolgozott.
Délután két idegen jelent meg a tábor közelében – kutatók voltak, de ekkor ezt mi még nem tudtuk. Próbáltunk velük kommunikálni, de nem sikerült. Meghívtuk őket vacsorára, és az esti tábortűznél egy fordítógép segítségével sikerült velük a kommunikáció. Majd meglepő vallomással álltak elő: marslakóknak hisznek minket. Szerintük gyanúsak vagyunk, mert ismeretlen nyelven beszélünk, különös szokásaink vannak, egyenruhát viselünk.
A tűz körül jókat nevettünk ezen, majd megnyugtattuk őket: nem vagyunk marslakók, de ha kíváncsiak, nyugodtan figyeljenek minket tovább.
Pénteken kicsit komolyabban körbejártuk mi a Marslakókat, jobban elmerültünk a témában
Reggel egy kérdés motoszkált bennünk: vajon honnan ered ez az egész „magyar marslakó” elmélet? Miért néznek, minket a megjelent kutatók marslakóknak?
Délelőtt a Naprendszerrel, a Marssal foglalkoztunk, majd a marslakó ABC-t próbáltuk megfejteni. Majd elképzeltük és megpróbáltuk megvalósítani, hogy hogyan nézhet ki egy marslakó, mivel közlekedhet, hol lakhat, milyen hangszereken játszik, illetve milyen zenéket hallgathat. A gyerekek és a vezetők izgatottan vágtak bele a tervezésbe és a megvalósításba.
Majd ebéd után egy listát találtunk: rajta híres és kevésbé ismert magyar feltalálók neveivel. Délután viszont a „valódi” marslakókkal – azaz a híres magyar tudósokkal – foglalkoztunk. Kiderült, hogy a 20. században több magyar kutatót (mint Neumann János vagy Kármán Tódor) így gúnyoltak külföldön, mert okosak, különlegesek, magyarok és rendkívül összetartóak voltak
Szombat – Példaképek és próbatételek
Vezetőink tanácskozása után úgy döntöttünk: ha nem is vagyunk marslakók, de példaképeinkké válhatnak azok a magyar tudósok, akik a világban helyt álltak, megőrizték magyarságukat, és mindig a jót keresték.
Elindultunk portyára, ahol 6 állomáson keresztül próbáltuk ki, bennünk él-e a „marslakók szelleme” – vagyis a cserkésztörvények. Volt szó: az anyanyelv fontosságáról, segítőkészségről, természetismeretről és tudásról, igazmondásról, takarékosságról, testi-lelki tisztaságról, és az összetartás erejéről.
Este a tábortűznél közösen vontuk le a következtetést: bennünk is ott élnek azok az értékek, amik miatt egykor „marslakónak” néztek magyarokat.
Este újra eljöttek a kutatók, és végre belátták: mi sem vagyunk földönkívüliek, csak egy különleges közösség. Megígérték, hogy másnap távoznak.
Vasárnap – A döntés
Reggel egy levelet fújt elénk a szél. A kutatók búcsúüzenete ez állt:
„Már tudjuk, hogy nem a Marsról jöttetek – de valahogy mégis többek vagytok.
A kérdés most már nem ránk tartozik, hanem rátok:
Felfeditek a világnak, hogy milyen erő rejlik bennetek és a cserkészetben?
Vagy titokban maradtok, és csendben alakítjátok a jövőt? Döntsetek jól.”
Két út állt előttünk:
A) Megmutatni a világnak, kik vagyunk – és elindulni „modern marslakóként”
B) Vagy megtartani a titkot – és csendben, hűséggel, belülről építeni a világot.
A döntés közös volt – Közösen megszavaztuk, hogy Megmutatjuk a világnak, hogy kik vagyunk!
A zászlólevonásnál mindenki kapott egy marskristályt: hogy emlékezzen, a cserkészet szelleme bennünk él, és rajtunk múlik, hogyan formáljuk a jövőt.
