A Córdobai Magyar Körben nagyon kedves szokás a félévente megtartott születésnapi "asado", vagyis grillparty, ahol az elmúlt fél év szülinapos klubtagjait egyszerre megünneplik. Nem sokkal az érkezésem után, július 15-én tartott a közösség egy ilyen eseményt, amin már én is részt vehettem és be is mutatkozhattam az egész csapatnak. Életem első valósi argentin asadója nagyon hangulatos volt, az itteni hagyományoknak megfelelően rengeteg hús készült a grillen, nem meglepő módon leginkább marhahús, amit finom salátákkal szolgáltak fel. Természetesen szülinaphoz illően szebbnél szebb torták és sütik is készültek, közülük több piros-fehér-zöld színben pompázott. Erre az eseményre az egyik mentorom, Besenyi Zsuzsanna ötlete alapján Halász Judit Boldog születésnapot című dalával készültünk, aminek magyarul és spanyolul is kinyomtattuk a szövegét. A spanyol fordításra azért volt szükség, mert a klub több tagja egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset beszél magyarul. Szerencsére ennek ellenére mindenki gyorsan megtanulta a refrént, és nagyon élvezte az éneklést.
Én bemutatkozásképp egy művészettörténeti prezentációval készültem, amit a közös éneklés és a magyar-zászlós torták elfogyasztása után adtam elő. Az előadás első felében beszéltem egy kicsit magamról, hogy jobban megismerjen a közösség, utána pedig áttértem a falum, Tihany bemutatására. A Bencés Apátságtól kezdve a Barátlakásokon keresztül a Visszhang-dombig és Kálváriáig mindenről meséltem, történelmi és művészettörténeti érdekességekkel fűszerezve. Ezt az előadást teljesen magyar nyelven tartottam, Zsuzsi fordított. A legtöbb jelenlévő még nem hallott Tihanyról (bár olyan is akad, aki többször is járt ott). így nagy örömömre érdekesnek találták az előadást.
A córdobai magyar közösség élete az utóbbi években felélénkült, így már nem csak születésnapokat ünnepelnek közösen, hanem a nagy nemzeti ünnepeket is megtartják. Legutóbb augusztus 20-át, vagy ahogy az itteni magyarok mondják: San Esteban (Szent István) ünnepét tartottuk meg. Ezen az eseményen már egyértelműen magyar ételt főztünk, marhapörköltet nokedlivel. Előtte való nap már zajlottak az előkészületek, a húsdarabolás és a bográcsos pörköltfőzés, természetesen magyar pirospaprikával. Másnap reggel nokedliszaggatással folytatódott a munka. Valahonnan előkerült egy valódi magyar nokedliszaggató is, így a végeredmény tökéletesre sikerült. Még savanyúságot is lehet kapni itt Argentínában, így teljesen autentikus volt az ünnepi ebéd. Természetesen erre a napra is többen készültek magyar-zászlós süteményekkel.
Ezen az eseményen az átlagosnál többen vettek részt, összesen 70 főt láttunk vendégül, nem is tudott mindenki egyszerre leülni. Mivel ez volt az első nagyobb ünnep, aminek a szervezésében ösztöndíjasként részt vehettem, nagyon fontos volt számomra, hogy alkalomhoz illő ötlettel álljak elő. Ezúttal a Szent Koronáról, a koronázási jelvényekről és a Szent Jobbról tartottam művészettörténeti előadást. A prezentációt magyarul tartottam, de a powerpoint vetítésbe spanyolul írtam a jegyzetet, hogy követhetőbb legyen. Az előadás közben a mentorom, Zsuzsi, és a közösség egy tagja, Máthé Laci fordítottak. A hallgatóság ismét nagyon érdekesnek találta az előadást, mivel a Szent Koronán kívül nem ismerték a koronázási ékszereket. Az előadás után együtt elénekeltük a Himnuszt, amihez videót is vetítettünk.
Augusztus harmadik vasárnapja Argentínában gyereknap, ez idén egybeesett az augusztus 20-i ünnepséggel, ezért mindenképpen szerettünk volna gyerekprogramokat is szervezni. Zsuzsi ötlete volt, hogy rendeljünk egy felfújható ugrálóvárat, aminek a gyerekek nagyon örültek. E mellé azonban szerettünk volna nekik más programot is kitalálni, így én szerveztem egy kincskeresést a kertben. A nemzeti ünnephez illően a magyar koronázási ékszerek képeit rejtettem el a kertben egy-egy állomásként, mindegyiknek a hátuljára volt írva, hogy merre kell keresni a következőt. Az eldugott kincs egy nagy zsák cukorka és nyalóka volt. Kincskeresés közben másik mentorom, Lányi Mátyás segített nekem a lurkók irányításában. A gyerekek nagyon élvezték a játékot, izgatottan fel-alá szaladgáltak az udvaron. Nagy örömmel láttuk, hogy a kicsik is jól szórakoztak, így talán legközelebb is szívesen jönnek el a szüleikkel a Club Húngaro eseményeire.
