A prágai óvodai foglalkozások hagyományos programja, a Hangszersimogató, a 2025–2026-os tanévben is folytatódott, lehetőséget biztosítva a gyermekek számára, hogy testközelből ismerkedjenek meg a magyar népzene hangzásvilágával. A foglalkozásokon a kisgyermekek idén olyan hagyományos hangszereket próbálhatnak ki, mint a tekerő, a hegedű, a citera, vagy az ütőgardon, mindezt játékos formában.
A bemutatók az ismeretterjesztés mellett az élményszerű tanulást is támogatják. A hangszereket ezeken az alkalmakon a gyermekek kézbe vehetik, kipróbálhatják. A heti foglalkozások szerves részét képezi az évkörhöz kapcsolódó népdalok tanítása. A már ismert dallamok hangszeres megszólaltatása és a közös éneklés komplex élménnyé teszi a zenei tanulást.
A foglalkozásokon az óvodások megismerkednek a bemutatott hangszerek eredetével, hallanak hozzájuk kapcsolódó érdekes történeteket és megtudhatják, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a hangszerkészítőknek.
Míg Magyarországon a népzeneoktatás virágkorát éli, és a tehetségükkel, szorgalmukkal kiemelkedő tanítványok számára nyitva áll a lehetőség, hogy a legmagasabb szinteken foglalkozzanak az énekes és hangszeres népzenei anyagok elsajátításával, addig a diaszpórában élők számára ma is kuriózumnak számít a magyar népzenével való beható megismerkedés.
Prágában - a Huzavonó zenekarnak és az előző ösztöndíjasok munkájának hála - mostanra nagy hagyománya van mind a hangszeres, mind pedig az énekes népzeneoktatásnak. Az alapok lefektetése már az óvodában megkezdődik, a későbbiekben pedig magán- és kamaraórák keretében folytatódik.
Az ösztöndíjasok kompetenciái meghatározzák, adott tanévben mely hangszerek oktatására kerül a hangsúly. Idén az ének mellett a hegedű, a brácsa, a tekerő, a citera és az ütőgardon vannak terítéken. A tanítványok számára számos lehetőség nyílik, hogy színpadi gyakorlatra tegyenek szert a fogadószervezetek és a Liszt Intézet eseményein.
A közös táncházakban, és az Iglicés családi hétvégék valamint táborok nótázással töltött estéin pedig megtapasztalhatják, milyen közösségformáló erővel bír a ránk hagyott örökség.
