Ünnepségünket március 17-én, szombaton tartottuk meg. Fő előadónk Dr. Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, korábbi berlini és berni nagykövet, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója volt. A korabeli hangulatot Kossuth-nótákkal elevenítettük fel, s ezen énekek különlegessége abban állt, hogy nem csak a színpadon hangzottak fel az ének strófái, hanem a közönség soraiból is. Ugyanis a megemlékezést sohasem az teszi különlegessé, hogy mi történik a színpadon, hanem az, hogy hogyan lesz részese annak a közösség. Ezt követően hallhattunk egy gyönyörű zongoradarabot a müncheni Zeneakadémia egyik magyar hallgatójától. Versekből sem voltunk szűkében: Vörösmarty Mihály: Szabad sajtó, Szabolcska Mihály: A hazaszeretetről, Ferenczes István: Szerelmes vers és Petőfi Sándor: Nemzeti dal című verseit szólaltatták meg a lelkes és tehetséges szavalók. Gyülekezetünk kórusa, a Református Vokál pedig a „Legyen áldott Isten” című című kórusművel színesítette előadásunkat.
Annak érdekében, hogy minél közelebb érezzük magunkat szeretett hazánkhoz, felcsendült előttünk egy népdal és egy rövid néptáncbemutatót is láthattunk, amelyek gyönyörű élménnyel ajándékoztak meg bennünket. A köszöntő és zárógondolatokat Csákvári Dániel, a müncheni református gyülekezet lelkipásztora mondta el. Ünnepségünk végén fennállva a München és München környéki magyarok együtt énekelték egy szívvel hazánk nemzeti imádságát, a Himnuszt, valamint a Székely himnusz is elhangzott. Kőrösi Csoma Sándor Programos ösztöndíjasként segítettem az ünnepség előkészítésében, lebonyolításban, énekeltem a kórusban, valamint a Nemzeti dal elszavalásával segítettem ünnepségünket. Hálásan köszönjük Ravasz Zoltánnak a sok segítséget, és azt, hogy lelkes munkájának köszönhetően megtekinthető a műsor az interneten a következő címen:
