A melbourne-i Magyar Központ és a Magyar Kultúr Kör iskoláinak tanulói arról számoltak be, hogy a koronavírus-járvány lezajlásával az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba a déli földrészen, és a lakosság oltása is megkezdődhet belátható időn belül. A diákok már terveket szövögetnek szünidejük eltöltésére, azonban az online magyar órákat is szorgalmasan látogatják. Így lehetőségük van egymással is tartani a kapcsolatot, mivel személyesen idén, a hagyományos iskolai keretek között erre nem lesz már mód. Az órákon az iskoláskorú diákokkal rendszereztük és elmélyítettük a tudnivalókat a magyar igék használatáról, ragozásukról, az igeidőkről. Az óvodai foglalkozáson egy új kislányt üdvözölhettünk, aki nagyon jól fogadta ennek az akár szokatlannak is mondható, újfajta tanulásnak a kihívásait, és hamar fel is oldódott, jól tudtak összedolgozni másik kis társával. Főként a szókincset fejlesztettük (pl. erdei és háziállatok, testrészek, időjárási kifejezések) szórakoztató interaktív feladatokkal, mondókákkal és többek között egy nagyon megkedvelt, szerencsekerékkel egybekötött átmozgató játékkal. Az utolsó órán néhány személyes mondattal és útravalóval elbúcsúztunk egymástól a későbbi kapcsolattartás reményében, egy pár csoportban be is öltöztünk jelmezekbe a vidám hangulat jegyében, máshol pedig a háziállatok is becsatlakoztak az utolsó online órába.
A melbourne-i Híradó készülő decemberi lapszámából nem maradhatott ki a decemberi óhazai népszokások felelevenítése, valamint a szokásos szórakoztató rovat. A soproni népszavazás évfordulója alkalmából visszautaztunk időben az akkori történések megismerésére. Egyes feltételezések szerint Diószegi Sámuel nyelvújító botanikusunk decemberi születésű, ezért ebben a lapban mutattuk be érdemeit. Hogy a december 1-én világra jött Vörösmarty Mihály, a magyar irodalom nagy mítoszteremtője ügyvédi vizsgája után hogyan kötött ki az írói pályán, megalkotva honfoglalási eposzunkat, az olvasók megtalálhatják az újságban. A tudományos munkák iránt érdeklődők kedvében járva két magyar tudós életének fő mozzanatait és tudományos tevékenységeit is bemutattuk. Az egyikük az erdélyi matematikus Bolyai János. Róla sajnálatosan leginkább csak az utókor ismerte fel, hogy a semmiből valójában egy új világot teremtett, és nélküle ma nem léteznének a 20. század fizikai elméletei. És azt gondoltuk volna-e, hogy a világ legdrágább autóját is magyar tervezte? Pavlics Ferenc gépészmérnök volt ugyanis a Hold felszínét kutató holdjáró jármű tervezője, amely révén az űrhajósok a holdkomptól messzebb eljutva többféle kőzetmintát tudtak begyűjteni. Az év vége felé közeledve utolsó cikktémámnak a karddal és tintával harcoló hős Zrínyi Miklóst választottam, akinek emlékére Magyarországon a 2020. évet szentelték.
Ösztöndíjas időszakom alatt 18 szeretnivaló, jól nevelt, mégis eleven gyereket ismerhettem meg és rendszeresen tarthattam velük a kapcsolatot. Amit „hivatalosan” végeztem velük, azt tanításnak nevezik, és igen, az volt, de sokkal inkább éreztem kapcsolattartásnak, beszélgetésnek, barátkozásnak, vagy akár néha helyi szokások, ismeretek cseréjének is, aminek az online formáját ez a rendhagyó 2020-as év hozta. Nagyon sok figyelmességben és segítségben részesültem a gyerekek, a szülők, a nagyszülők, a mentorom, a tanárnő és a Kultúr Kör elnöke részéről, amit ezúton is nagyon köszönök! Azonban hiába értek véget a magyar iskolai órák, csak feladtam egy utolsó házi feladatot mindenkinek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, mégpedig azt, hogy értesítsenek, ha Magyarországra jönnek, hogy személyesen is találkozhassunk! (Szerencsére az elkészült házi feladatok statisztikája elég jó szokott lenni. 
)
A képeken használt IKT eszközök: Shutterstock, Skype, Fotojet
