A delegáció vezetője az az Ádám Barnabás ezredes úr volt, aki két hónap alatt lóháton érkezett haza Portugáliából NATO-s megbízatása után, és aki jelenleg is a Honvéd Koronaőrség parancsnoka. A Ludovika Huszár Díszszakasz tagjait Balogh Zoltán nyugalmazott határőr alezredes vezette. Hármójuk közül ketten jelenleg is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (Ludovika Akadémia) folytatják tanulmányaikat. A csapatot tovább színesítette négy katonazenész is, akik a Szolnoki Légierő zenekar oszlopos tagjai. Velük tartott még egy katonai tudósító is, Snoj Péter személyében.
Nekem alapvetően az esemény népszerűsítése és a vacsorához az ételek készítése volt a feladatom, valamint készültem gyerekfoglalkozással is, bár az esemény időpontja miatt (kedd este) nem számítottunk sok családos érdeklődőre, hiszen a gyermekeknek másnap korán reggel óvoda, iskola van.
A keddi napunkat így a friss hozzávalók beszerzése és a sütés-főzés határozta meg; tipikus francia és magyaros ételek készültek az egyesület lelkes tagjainak konyháiban. Míg finom csirkecombok sültek a sütőben, addig a zöldségköretek is készen lettek. Készültünk még sajtokkal, apró falatkákkal, egy nagy tál kuszkusszal, de természetesen a francia édességekről sem feledkeztünk meg. Mire megérkeztek vendégeink, az asztalokon már többféle quiche és tarte sorakozott, rengeteg palacsinta és egy hamisítatlan mákos kalács várta az éhes szájakat.
Pontban nyolc órakor Havasi János és a Cote d’Azur-i Francia-Magyar Egyesület elnöke, Dabizs Mercédesz, rövid köszöntője nyitotta meg az eseményt. Két nyelven – magyarul és franciául – zajlott a találkozó, ugyanis a nizzai Polgármesteri Hivatalból is érkeztek hozzánk ketten. Christiane Amiel-Dinges Nizza polgármesterének, Philippe Pradal-nak, és a régió elnökének, Christian Estrosi-nak képviseletében vett részt a találkozón. Nathalie Siran pedig a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályáról érkezett.
A bemutatkozásokat közös fényképezkedés követte, a gyerekek nagy örömmel próbálgatták fel a díszes sisakokat is. Ezután a közös vacsora következett, ahol kötetlen beszélgetésbe elegyedhettünk a huszárokkal, akik rendkívül nyitottak és érdeklődőek voltak. Később pedig az egyik katonazenész jóvoltából katonadalokat énekeltünk klarinét kísérettel. Kellemes hangulatban telt az este, magam is megismerkedtem több itteni magyarral, valamint az egyesület főbb mozgatórugóival is.
Az esemény sikerén felbuzdulva felmerült egy újbóli, hasonló program megrendezése a következő évben, akkor már közös szervezésben a nizzai Polgármesteri Hivatallal.
