Korlátozások még mindig vannak, de most már nagyobb körben lehet kimozdulni az otthonokból és a családtagokon kívül már másokkal is lehet találkozni. Nagyobb gyülekezésekre, rendezvények megtartására sajnos ebben a hónapban sem volt engedély. A hétvégi iskoláknak még várniuk kell arra is, hogy a személyes oktatásra-nevelésre visszatérhessenek, de addig is a Magyar Központ és a Magyar Kultúr Kör iskoláiban a kialakult rend szerint zajlott a magyar oktatás. Haladtunk tovább az alanyi és a tárgyas ragozás szabályaival, szerencsére a gyerekek támaszkodni tudtak saját nyelvtudásukra, hiszen a ragozást a szabályok ismerete nélkül is többnyire helyesen használják. Az alkalmanként feladott házi feladatok is előbb-utóbb mind elkészültek. A Magyar Központban az 1956-os forradalomról és szabadságharcról virtuális ünnepély keretében emlékeztek meg, mi pedig a diákokkal korabeli fényképek, a lyukas zászló szimbóluma, a melbourne-i Federation Square-en lobogó magyar zászlók fényképei segítségével beszélgettünk a megtörtént eseményekről. A nagyobb tanulók sok mindent tudtak ’56-ról, a kisebb gyerekeknek inkább csak az esemény jelentőségét próbáltam átadni. Talán a mai modern korban is megérintette némelyiküket, hogy a magyar szabadságért náluk csak néhány évvel idősebb gyerekek is fegyvert fogtak, és akár az életüket áldozták. A történelmi eseményekről az októberi melbourne-i Híradóban is lehetett cikket olvasni.
A Híradó novemberi lapszámában megnéztük Szeged város történetét, amelynek egyetemi ifjúságától indult annak idején, 1956-ban a szabadság gondolata is. Budapest ünnepnapja alkalmából visszautaztunk 1873-ba, amikor a három városrészből mai fővárosunk megszületett. A hónap irodalmi rovatában Katona József – első nemzeti drámánk, a Bánk bán írója – munkásságát mutattuk be. Az író műve tündöklését sajnos nem érhette meg. A magyar népdal és népköltészet hete apropóján szemrevételeztük népdalainkat. A népdalok külön érdekessége, hogy a bennük rejlő ősi tudással más tudományágak kutatásainak is alapjául szolgálhatnak. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a Trianon utáni Magyarországon töltötte be hivatalát; a csonka ország revízióját a szellemi hadviselés, a műveltség terjesztése révén kívánta elérni – cikkünkben átfogó képet nyújtottunk tevékenységéről. Szerénységéről híres Nobel-díjas fizikusunk, Wigner Jenő rendkívüli tudásával nemcsak túlment az akkori fizika tudományos határain, de találmányával a történelem folyásának alakításában is részt vett. Hogy hogyan is értékelte ezt, a Híradóban betekintést kaphatnak az olvasók. Úgy tartják, a nevetés felüdíti a lelket, ezért már-már küldetésünk az is, hogy egyik lapszámunkból se hiányozzon a vicc rovat. A novemberi időjárási megfigyeléseket, jóslásokat, népszokásokat és az ismertebb hiedelmeket is összegyűjtöttük. Talán érdekes lehet arról is olvasni a déli féltekén, hogy az Óhazában, a régi időkben, hogyan éltek együtt az emberek a természettel és milyen szabályszerűségeket figyeltek meg.
Képek: Wordwall, Skype
montázs: http://www.diakszempont.hu/1956-oktober-23/
