A kolumbiai magyar közösség történetét és a magyar identitás megőrzésének jelentőségét példázza Ferenc István családjának története, amely az 1956-os magyarországi eseményeket követően vette kezdetét Dél-Amerikában.
A család 1957-ben hagyta el Magyarországot. Az elbeszélés szerint a szülőknek a korabeli politikai helyzet miatt kellett gyorsan távozniuk Budapestről. Rövid olaszországi tartózkodást követően hajóval érkeztek Kolumbiába, majd végül Cartagenában telepedtek le.
Az új hazában a család gyorsan megtalálta a helyét. A visszaemlékezés szerint Kolumbia akkoriban a lehetőségek országának tűnt a háború utáni Európából érkezők számára. Míg Magyarországon számos termékhez nehéz volt hozzájutni, Kolumbiában bőségesebb volt a kínálat, és az életkörülmények is kedvezőbbnek látszottak. A családfő kárpitosként dolgozott, és szakmai tudásával megbecsülést szerzett magának.
Bár a család új országban kezdett életet, magyar identitását mindvégig megőrizte. Otthon magyarul beszéltek, a magyar ételek és hagyományok pedig a mindennapok részét képezték. A család különösen fontosnak tartotta az ünnepek megtartását. Minden év december 24-én és december 31-én összegyűltek, és a magyarországi idő szerint éjfélkor – Kolumbiában este hat órakor – közösen koccintottak egy pohár borral vagy pálinkával, emlékezve az otthon maradt családtagokra és ismerősökre.
A család második generációja már Kolumbiában született. Bár a mindennapok már Kolumbiához kötötték őket, a magyar nyelv és kultúra továbbra is meghatározó szerepet játszott a család életében.
István, habár nem beszéli tökéletesen a magyar nyelvet, érti azt, és fontosnak tartja annak gyakorlását. Különösen közel áll hozzá a magyar zene, ezen belül is a cigányzene, amelyet nagyon szívesen hallgat.
A bogotái magyar közösség egykor szoros kapcsolatokat ápolt. A család több magyar származású családdal tartotta a kapcsolatot, és ezek részben a mai napig fennmaradtak. Ugyanakkor a közösség létszáma az évek során csökkent, ezért ma már kevesebb alkalom nyílik a rendszeres találkozásokra.
A családi emlékezetben Magyarország továbbra is fontos helyet foglal el. Ez a történet jól mutatja, hogy a földrajzi távolság ellenére a magyar identitás és a családi emlékezet generációkon át fennmaradhat.
