Október 23. Lyon
Az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést a Lyon 1. kerületében, a városháza dísztermében rendezték, ami nagy megtiszteltetés volt az egyesületnek. Az előkészületekben sok önkéntes részt vett az egyesület tagjai közül, ki-ki a dekorációval vagy az állófogadás előkészítésével. Gábor Áron, az AFHRA elnökének nyitószavai után a Szózattal kezdődött a megemlékezés, melyben Angyal Réka, strasbourgi KCsP ösztöndíjas és én is közreműködtünk. Különösen fontosak az ilyen találkozások és egymás szakmai támogatása. Ezután franciaországi magyar nagykövetség küldöttjének beszédét hallgathatta meg a közönség, köztük fiatalok és idősek, akik megtöltötték a termet - pótszékekkel kiegészítve. A történelmi események bemutatása két részből állt, Gábor Áron összefoglalójából és ifj. Gábor Áron által és általam készített magyar és francia nyelvű képes bemutatóból. Ez jó alkalom volt, hogy a Franciaországban született ifj. Gábor Áron bővítse a magyar történelemmel kapcsolatos ismereteit. Ezt követte két szemtanú beszámolója, Prohászka Péter és Reményi György franciául osztotta meg saját élményeit a pesti forradalomról. Voltak, akiket kifejezetten ez vonzott az eseményre. A Himnusz zárta a megemlékezés ezen részét, és kisebb szünet után a Pécsről érkezett Zengő Együttes koncertje következett, mely magyar népzenén alapul, párhuzamokat keresve már népekkel. A közel egyórás műsor után az állófogadáson oszthatta meg egymással a hallgatóság saját gondolatait, alkalmuk nyílt a fellépőkkel is beszélgetni. A programról francia nyelvű cikk is megjelent.
November 5. Nizza
Simon Alexandra KCsP ösztöndíjas munkáját segíteni mentem Nizzába, pontosabban Vallbonne-ba, ahol a megemlékezés zajlott. A történelmi eseményeket bemutató kiállítás felszerelése és teremrendezés előzte meg az ünnepséget. Másnap a rendezvény jeles vendégei közt volt Károlyi György nagykövet és Tar Pál, aki maga is nagykövet volt, de itt szemtanúként beszélt. Az egyesület elnöke, Dabizs Mercédesz is elmondta ünnepi beszédét '56-ról. Zipszer Mária, a nizzai magyar közösség egyik mozgatórugója '56-os emlékérmet kapott, és megosztotta a közönséggel emlékeit a forradalomról. Az én részem az est folyamán többek között népdaléneklés és szavalás volt. A közösségbe járó gyerekek verssel és énekkel színesítették a műsort és az ünnepség után svédasztalos vacsora várta a vendégeket. Érdemes megjegyezni, hogy magyar és francia nyelven követhettük végig a műsort, hol felirat, hol tolmács segítségével.
November 6. Grenoble
A forradalom előzményeit bemutató megemlékezés a France Hongrie Dauphiné egyesület által rendszeresen használt városi közösségi teremben valósult meg. A program fő előadója Havasi János, a Párizsi Balassi Intézet igazgatója volt. Bemutatta „Malenykij Robot" című kiállítását, mely rengeteg magyarnak állít emléket, akiket elhurcoltak Oroszországba. A kiállítás után Reményi György, a grenoble-i magyar egyesület elnöke bemutatta az „Èn Forradalmam" címü könyvet, melyben saját írása is szerepel. Gyomrai István egykori harckocsiparancsnok emlékeivel folytatódott a program, ezután egy mezőségi népdalt énekeltem. Végül egy Grenoble-ban élő francia-magyar származású hölgy Magyarországról szóló versét hallgathatta meg a közönség francia majd magyar nyelven. Azért különösen értékes ez a vers, mert Ilona felnőttként kezdett magyarul tanulni a grenoble-i egyesület által szervezett magyar órákon, ahol én is rendszeresen találkozom vele. A megemlékezés állófogadással zárult, melyhez a vendégek járultak hozzá enni és innivalóval.
November 13. Grenoble
A Szózat után a programot Reményi György a grenoble-i magyar egyesület elnöke és Lengyel Zita, párizsi konzulasszony nyitották meg. Az ünnepi megemlékezés fő előadója Válóczy István dandártábornok volt, akit nemzetőrként életfogytiglanra ítéltek '56-ban. Kirakat-peréről, életútjáról készült filmes bemutatója után kerekasztal beszélgetésben kérdezhetett tőle a közönség. Miskolczi Ilona, Grenoble környékén élő magyar származású hölgy is megosztotta gyerekkori élményét a szüleivel való menekülésről - ő is a magyar órák rendszeres résztvevője. Ezután az '56-os emlékbizottság által készített „Az én ötvenhatom” című videógyűjteményből vetítettünk. A Himnusz közös eléneklése után ezúttal is állófogadással zárult a program.
Bizton állíthatom, hogy sokkal szakértőbb lettem a témában, mint 2 hónappal ezelőtt voltam. Rengeteg látószögből volt alkalmam ránézni az akkori eseményekre, sokat jelentettek a szemtanúkkal való beszélgetések - azzal együtt, hogy gyakran megrázóak és nyomasztóak voltak a történetek. Általuk válhattam én is a történelem részesévé.
