Államalapító Szent István és az új kenyér ünnepe
Több mint száz fő gyűlt össze augusztus 19-én a Magyar Tanyán, hogy közösen ünnepeljük államalapító Szent István napját. Nagy öröm volt látni, hogy olyanok is eljöttek, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt csak ritkán tudnak részt venni a rendezvényeken, ez is azt mutatta, hogy az itt élő magyarok számára az anyaország megalapítására való megemlékezés még mindig nagy jelentőséggel bír.
Reggel óta díszítettük a termet, az asztalon a virágok a magyar zászló színeiben pompáztak, a fehér abroszokon a szépen meghajtogatott piros szalvéták is azt üzenték, hogy ünnep van. 13 órakor kezdtük az ebédet, a májgombóc levest rántott csirke követte petrezselymes krumplival és csalamádéval. Otthon nagy süteményfanatikusként minden évben várom, hogy ezen a napon megkóstolhassam az ország tortáját, ám idén, itteni tartózkodásom miatt ez elmaradt. Innen jött viszont az ötlet, hogy a desszert az ország tortájának, a Komáromi kisleánynak az ízvilágában készüljön. Így egy mézes-diós piskóta alapra fahéjas körtezselét készítettünk, melyet gyömbéres krémmel fedtünk be, majd az egészre egy vaníliás mousse réteg került, melyet tálalás előtt csokoládé szósszal díszítettünk.
Az ebéd végeztével kezdődött a műsor, melyet Verebes Mária elnök nyitott meg, majd felkérte dr. Kiss Ákost az ünnepi beszéd megtartására. Ákos igen értékes gondolatokat fogalmazott meg, kiemelve a külhoni magyarok összetartásának fontosságát. Ezt követően videóbejátszások és versek következtek, mint például a Fohász Szent István királyhoz vagy a Kenyér szava. Ugyanis ezen a napon az új kenyér is kiemelkedő szerephez jut. Mi is megsütöttük a saját kenyerünket, mely az ünnepség alatt nemzeti színű szalaggal átkötve díszelgett az asztalon, majd miután ezt a funkcióját betöltötte, egy magyar klasszikusként, zsíros kenyérként fejezte be földi pályafutását.Jobb zárszót ide nem tudnék elképzelni,így az általam előadott vers ( Gergely István: A kenyér szava) egy szakaszával befejezem be soraimat:
"Éles késsel belém vágtak, gőzölgő tál mellé tettek, erős foggal jól megrágtak, ízzel-kedvvel mind megettek. Éltem, még ha meghaltam is, éltem boldogan, élj te is."
