A termet már a pénteki gyűlésen elkezdtük feldíszíteni, hogy mikor másnap este a vendégek megérkeznek, rá se lehessen ismerni. A szorgos kezek velencei karnevállá varázsolták a nagytermet, színes díszek és léggömbök borították az egyébként egyszínű falakat. Szombaton hamar megtöltötték a termet a jelmezbe öltözött vendéket, a legkisebbektől az idősebb korosztályig képviselték magukat a hamiltoniak, színes és ötletes maskarákban.
Az estet vacsorával kezdtük, a cserkészek szolgálták fel a jobbnál-jobb ételeket és a farsangi fánk sem maradt el. Evés után jött a megmérettetés, jelmezverseny következett, ahol mindenki szemügyre vehette az öltözékeket és a legkreatívabb versenyzők díjakkal térhettek haza. A kisebbek esetén olyan nehéz volt első helyezettet választani, hogy a zsűri végül mindenkit nyertesnek hirdetett ki és megajándékozott.
A tánctér sem maradt kihasználatlan, áttáncolták magukat a vendéket a másnapba, idős és gyerek egyaránt mulatott. Éjfél előtt még tombola is volt, lehetett izgulni a nyereményekért… Biztos vagyok benne, hogy akinek nem húzták ki a számát, az sem ment csalódottan haza a farsangi bál után. Jót ettünk, jót táncoltunk, jót beszélgettünk és több mint kétszázan -állíthatom- igazán mindent megtettünk azért, hogy elűzzük a gonosz téli szellemeket.
