A gyülekezés Buenos Aires főterén volt (Plaza de Mayo), mely Argentína történelmének legjelentősebb tere, fontos események és tüntetések állandó helyszíne. Azért nevezik Május térnek, mert az argentin függetlenség (1810. május 25.) forradalmi eseményei innen indultak. Az Elnöki Palota látogatása a díszőrség felvonulásával kezdődött, majd egy tárlatvezetésen vettünk részt. Az Elnöki Palota az 1580-as években készült erődre épült, a kormányzók és az alkirályok rezidenciájaként szolgált, majd 1810-et követően a kormányzat székhelye volt. A jelenlegi épület a Posta Palota és a Kormányzati Palota összeolvadásának eredménye.
Az idegenvezetőnktől sok új információt tudtunk meg, például hogy ha két zászló van kitűzve a homlokzatra, akkor az államelnök (Mauricio Macri) az épületben tartózkodik. Mivel szombati napon volt a látogatás így nem találkoztunk vele. Azt is megtudhattuk, hogy az Elnöki Palota azért rózsaszín színű, mert Domingo Faustino Sarmiento elnök 1873-as hivatalba lépésekor ezzel akarta kifejezni Argentína egységét, hiszen a két nagy politikai párt színe a vörös és a fehér volt. Másik elmélet szerint az épület festéséhez mészkövet és ökörvért használtak fel, mely víztaszítóvá tette az épületet, így lepergett róla az eső. Mások pedig a korabeli francia építészet befolyásának tulajdonítják e különleges színt.
Az épületen belül megnézhettük a fehér szalont, a tudósok termét, az Éva Perón szalont, az olasz lépcsőt és a pálma udvart. Kimehettünk arra az erkélyre, ahol az elnökök és Éva Perón köszöntötték az argentinokat, a diákokkal mi is lelkesen integettünk az arra járóknak. Azt is megtudtuk, hogy a híres Evita film balkon jelenetét nem engedték itt forgatni, hanem Budapest szolgált a forgatás helyszínéül. Mindannyian ámulattal jártunk teremről teremre, ahol a hatalmas csillárok és az intarziás bútorok szinte egy másik korba repítettek minket.
Az Elnöki Palota után utunk a régi Városházára vezetett, ahol a gyerekek egy vetélkedőn vettek részt. A feladatuk az volt, hogy összehasonlítsák Magyarország és Argentína, illetve Budapest és Buenos Aires kiterjedését, lakosainak számát, megfejtsék címereik tartalmát. A legügyesebb csapatnak finom édesség volt a jutalma. A Városháza alapítása 1580-ra nyúlik vissza és Juan de Garay levéhez köthető. 1810-ben a májusi forradalom kitörésével Kormányzati Tanács funkciót töltött be, egészen 1821-ig, a tanács feloszlatásáig. Egy ideig börtönként és legfelsőbb bíróságként is működött, 1939 óta az 1810-es forradalom múzeuma.
A földszinten egy korabeli nyomdai szerkezetet láthattunk, mely Orosz László jezsuita szerzeteshez köthető. Orosz László 1729-ben érkezett Buenos Aires-be más jezsuitákkal együtt, Dél-Amerika egyik leghíresebb filozófiatanára lett. A córdobai jezsuita kollégium, a Monserrat rektora volt, és hivatala alatt hozták létre az első argentínai nyomdát az egyetemen. A kiállított nyomda először a córdobai egyetemen, majd Buenos Aires-ben mint „Real Imprenta de los Niños Espósitos” (A lelencgyermekek királyi nyomdája) működött. Az emeleten egy korabeli festmény, a Katedrális falán pedig egy mozaik emlékezik meg Buenos Aires védőszentjéről, Tours-i Szent Mártonról. A püspök személye azért olyan különleges a magyarok számára, mert Pannonia provinciában, Savaria városában (a mai Szombathelyen) született 316-ban vagy 317-ben. A legenda szerint 1580. október 20-án sorsolással döntöttek arról, hogy ki legyen a város védőszentje, és a Tours-i Szent Márton neve került ki győztesen. Azonban sokan nem akarták, hogy francia védőszentje legyen a városnak, így még kétszer sorsoltak, de ekkor is az ő nevét húzták ki. Ezt már isteni jelnek vélték, így ő lett Buenos Aires védőszentje. Minden évben a tiszteletére ünnepet rendez a város, ahova a magyar kolónia is meghívást kap. A diákok és tanárok nevében is mondhatom, hogy nagyon izgalmas kirándulás volt, sok-sok érdekes információval gazdagodhattunk.
