2026. február 28-án a budapesti Országház Felsőházi terme adott otthont annak a konferenciának, amely a Kárpát-medencéből és a diaszpórából érkező magyar nők találkozási pontjává vált. A rendezvényt az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club szervezte az Országgyűlés, valamint a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával; fővédnöke Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya, védnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt.
A tanácskozást Mátrai Márta elnökölte, a program szakmai és tartalmi ívét Lázár Csaba Kazinczy-díjas színművész, rádióbemondó fogta össze moderátorként. A Himnusz eléneklésével Török Máté, a Misztrál együttes alapítója teremtett méltóságteljes nyitányt. A résztvevőket Mátrai Márta, majd Gál Kinga, a FIDESZ alelnöke, európai parlamenti képviselő, a Patrióták Európáért Képviselőcsoport első alelnöke köszöntötte, a magyar nők közösségmegtartó szerepét és a nemzeti összetartozás gyakorlati dimenzióit állítva előtérbe.
A bevezető előadást Ft. Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök tartotta az egyházak és a keresztény hit magyar családok életében betöltött szerepéről, kitérve a hitre épülő közösségek stabilizáló jelentőségére. Ezt „Sport, család, hit” című pódiumbeszélgetés követte Schmittné Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornásznő, Ft. Kiss-Rigó László és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, kétszeres olimpiai bajnok részvételével. A személyes történetek és pályaképek jól érzékeltették, hogyan kapcsolódhat össze a teljesítmény, a családi háttér és a lelki tartás.
A szakmai program egyik hangsúlyos pontja Aczél Petra kommunikáció-, újmédia- és jövőkészség-kutató, a Széchenyi István Egyetem professzora, az MTVA Montágh Testülete és a Média a Családért Alapítvány elnöke előadása volt „A jövő jövője a jelen! – Hogyan készüljünk a holnapra?” címmel. Előadásában a digitális környezet, a kommunikációs minták és a generációk közötti felelősség összefüggéseit elemezte, kiemelve, hogy a nők döntései és mindennapi gyakorlata – családban, munkahelyen, közéletben – hosszú távon formálják a közösségek jövőjét.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke „Otthon, identitás, iskola – a nevelés megtartó ereje” című előadásában az anyanyelvi nevelés és az identitásmegőrzés kérdéseit járta körül. Pedagógiai tapasztalatai alapján azt hangsúlyozta, hogy az otthon, az iskola és a helyi közösség együttműködése adhat stabil keretet a kisebbségi létben élő fiatal generációk számára, és teheti a magyar nyelvet és kultúrát természetes, magától értetődő közeggé.
Bíró Rozália, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, a Kárpát-medencei Nyugdíjasok Fórumának elnöke „Életet az éveknek! – Hogyan tovább a közösség építésében nyugdíjasként?” című előadásában az idősebb nemzedék felelősségéről és szerepvállalásáról beszélt. Rámutatott: a tapasztalat, a személyes kapcsolati háló és a generációk közötti párbeszéd mind olyan erőforrás, amely nélkül a magyar közösségek hosszú távú megerősítése nem képzelhető el.
A délutáni szekciót Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnöke vezette. Csibi Krisztina országgyűlési képviselő, a Magyarság Háza volt ügyvezetője a szülőföldhöz való ragaszkodás és a magyar kultúra közösségszervező erejét mutatta be, konkrét példákon keresztül érzékeltetve, hogyan válik a kulturális örökség mindennapi támasztékká a családok és helyi közösségek életében.
Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő, miniszteri biztos előadásában a hit és a tudomány viszonyát, mint egymást erősítő társadalomformáló tényezőket vizsgálta. A felelős, értékalapú döntéshozatal fontosságát hangsúlyozta, és arra mutatott rá, hogy a lelki és a racionális szempontok összehangolása – különösen a jelenlegi, bizonytalan geopolitikai környezetben – nemcsak elvi, hanem gyakorlati kérdés is.
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő „Amikor a túlélésből küldetés lesz: a nők szerepe a közösségek megtartásában háborús időkben – Kárpátalja példája” című előadásában személyes és közösségi tapasztalatokat osztott meg a háborús fenyegetettség árnyékában élő kárpátaljai magyar közösségről. Az előadáshoz kapcsolódó kisfilm plasztikusan mutatta be, hogyan vállalnak a nők kulcsszerepet a családok, a helyi intézmények és a közösségi hálók fenntartásában.
Szentkirályi Alexandra, a FIDESZ budapesti elnöke, a Fővárosi Közgyűlés FIDESZ-frakciójának vezetője, a Női Digitális Polgári Kör alapítója személyes hangvételű felszólalásában az anyaság, a közéleti felelősségvállalás és a béke melletti egyértelmű elköteleződés összefüggéseit járta körül. A jelenlegi háborús feszültségekkel terhelt európai helyzetre reflektálva arról beszélt, hogy a családok biztonsága és a gyermeki jövő védelme a politikai döntéshozatal egyik legfontosabb mércéje, és ebben a nők hangja és példája meghatározó. Előadását kisfilm is kísérte, amely a női közösségszervezés konkrét történeteit emelte ki.
A konferencia valamennyi megszólalója más-más nézőpontból, de azonos irányba mutató üzenettel erősítette: a család, a hit, az anyanyelv és a nemzeti összetartozás ma is olyan tartópillérek, amelyekre a szétszórtságban élő magyar közösségek jövője biztonsággal ráépíthető.
A napot felvidéki művészek – köztük Vadkerti Imre és Korpás Éva – műsora zárta, amely a magyar zenei hagyományra támaszkodva adott igényes, és megható lezárást az eseménynek. A résztvevők beszámolói szerint a konferencia nemcsak szakmai és közéleti fórum, hanem erős lelki és közösségi élmény is volt, amely megerősítette őket abban, hogy magyar nőként felelősségük és szerepük van közösségeik jövőjének alakításában.
A szervezésért külön köszönet illeti Wurst Erzsébetet, akinek lelkes, elkötelezett munkája nélkül ez a konferencia nem valósulhatott volna meg.
