Ezért a mentorommal egyeztetve már szeptemberre megszerveztem a Kulturális Központ könyvtárhelyiségébe az első délutáni alkalmat, ami megegyezésünk szerint, minden hónap harmadik csütörtökén délután várja majd az érdeklődő baba-mama párosokat. Mindenféleképp alkalmazkodni szerettünk volna a célközönség várható időbeosztásához, ezért is tettük hétköznapra a klubokat, hogy akkor találkozzanak az anyukák, mikor amúgy is dolgozik a szülőpár másik tagja, valamint a délelőtti bevásárlás-főzés teendőibe sem zavarunk be.
A könyvtár gyermekkönyv gyűjteményének köszönhetően, valamint az interneten fellelhető mondókák tárának segítségével, összeállítottam egy 6-8 elmutogatós, ölben ülős, csiklandozós fejlesztő versikéből álló listát, amelyekkel az anyuka és a pici között folyamatos a tapintás általi kapocs. Az idősebb testvérek is élvezték a játékos hangulatot, ők is segítettek a hangutánzó mondókák elmondásában, valamint kíváncsian lapozgatták a nekik szóló mesekönyveinket.
A kellemes teázós délutánon kiderült, hogy volt olyan jelenlévő, aki itt került először kapcsolatba más genfi anyukákkal, vagy egyáltalán magyarokkal, mert nemrég költöztek Genfbe és a babával nem igazán talál olyan programot, melyre ki merne mozdulni. Ebből jól látszik talán, hogy valós űrt próbál betölteni a Kulturális Központ új kezdeményezése, amelyre büszkék vagyunk. Várjuk tehát a folytatást, legközelebb október 19-én alakul át a könyvtár a babatakaróknak és aprócska mamuszoknak köszönhetően egy magyar bölcsődévé.
