Egy kicsit így szomorúnak, de egyben nagyon büszkének is éreztem magamat, hisz a gyerekek rengeteget fejlődtek az elmúlt időszakban, s bátran álltak ki magyarul énekelni vagy verset mondani, nem beszélve a táncolásról!
A Tanodanapot most is mesehallgatással és a történet megbeszélésével kezdtük, majd gyakoroltuk az anyák napi verset és éneket. Elkészítettük az ajándékot is saját rajzzal, írással és fotóval, majd a nagyok a báb-előadásukat gyakorolták. Az ebéd után már izgatottan várta mindenki az anyukáját. Szépen berendeztük a termet, majd kezdődhetett a műsor. A vendégek meghatottan hallgattak és néztek bennünket, s a puszik kíséretében átadott tulipán és ajándék igazi meglepetést jelentett a meghatott anyukáknak! A nagyok bábozása pedig mindenkinél hatalmas sikert aratott. A kicsik tátott szájjal hallgatták Boribon színes lufijainak történetét.
Figyeltem a családokat, ahogy örülnek a gyerekek produkcióinak. Nyolc és fél hónapja élek ebben a közösségben, nagyszerű pillanatokat éltünk meg a Tanodanapok alkalmával. Sokat dolgoztunk, s végigtekintve a gyerekeken, megérte minden pillanatát.
Hiányozni fognak a tanodások!
Jó volt együtt tanulni, játszani, énekelni és táncolni velük...
