A bécsi Collegium Pazmanianumot méltató kötet könyvbemutatója.
Népünk hosszú, megpróbáltatásokban gazdag története olyan helyzetet teremtett, amelyben Magyarország kevés intézménye mondhatja el magáról, hogy hosszú idő óta működik. A ritka kivételek közé tartozik a bécsi Collegium Pazmanianum, amely 1623 óta, tehát immár több, mint 400 éve szolgálja a magyarság ügyét az osztrák fővárosban. Történetének legnagyobb részében, összhangban az alapító, Pázmány Péter szándékával a magyar papképzést szolgálta kiváló adottságainak köszönhetően, napjainkban azonban elsősorban tanulmányi és vendégházként, lelki és kulturális központként működik Bécs egyik legelőnyösebb életkörülményeket biztosító kerületében, az egyetemi negyed közelében.
A 400 éves fennállás előtt tisztelegve és egyúttal az eltelt idő eseményeiből mérleget vonva, az ide kötődő személyek kiemelkedő alakjait bemutatva jelent meg a Pázmáneum „Egy papnevelő intézet a történelem viharában. A bécsi Pazmaneum 400 éve 1623–2023“ című kötet, amelyet 2025. december 10-én, Budapesten 2025. december 11-én Bécsben mutattak be az érdeklődő közönségnek.
A magyar fővárosban megtartott eseményen, amely az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye D50 rendezvényközpontjában szépszámú érdeklődő közönség előtt zajlott maga Dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek, Magyarország prímása tisztelte meg köszöntő szavaival. A főpásztor méltató gondolatait követve ifj. Dr. Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet nemrég leköszönt igazgatója mutatta be a kötet tartalmát. A bécsi bemutatóra nem máshol, mint a kötet témájául szolgáló épületben, a Czigler Győző által tervezett patinás Pázmáneum dísztermében került sor a Boltzmanngasse-n.
A megjelent vendégeket ft. Varga János atya, a Pázmáneum rektora köszöntötte, majd átadta a szót ft. Dr. Vencser László atyának, a Linzi Egyházmegye nyugalmazott lelkészének, aki hosszú és sikeres papi szolgálatában számos funkciót töltött be, többek között az Idegennyelvű Lelkészségek Ausztriai Igazgatói hivatalát is. Vencser atya alapos és szívélyes méltatásában először kiemelte, hogy a kötet, többek között gazdag képanyagának és gondos szerkesztettségének köszönhetően nyomdaipari munkaként is kiváló, majd saját emlékeiből kiindulva felidézett néhányat abból a rengeteg féle lehetőségből, amelyeken keresztül a Pázmáneum a házban lakó, papnövendékek és felszentelt papok pályájának kiteljesedését segítette. Ebben hatalmas szerepet játszottak azok az egyházi személyek, akik a Pázmáneumban rektorként, spirituálisként vagy egyéb szerepkörben teljesítettek szolgálatot, köztük különösen elismerően méltatta Varga János atya, a jelenlegi rektor széleskörű tevékenységét, amely az intézmény mai funkciójának megfeleleően gazdag lelki és kulturális programmal szolgálja a magyarság és az egyhát ügyét. A Pázmáneum ugyanis 1964 óta sajnálatos módon nem fogadt nagy számban papnövendékeket, leginkább hosszabb-rövidebb ideig Bécsben tanuló magyar papok és papnövendékek lakták az egykori szeminaristák szobáit, köztük a legrangosabb Pintér Gábor érsek atya, aki jelenleg a vatikáni diplomácia kötelékében Új-Zéland és Óceánia apostoli nunciusaként teljesít szolgálatot.
Méltató szavait Vencser atya annak a reménynek a kifejezésével zárta, hogy a Pázmáneum még sokáig az Ausztriai és Világmagyarság vallási és kulturális központja marad, s ehhez sok sikert és minden jót kívánt Varga János rektornak.
Mindkét könyvbemutatón jelen voltak a szerzők - Fazekas István történész, Vertel Beatrix grafikusművész, Püspöky Apor fotóművész - is, akik a könyv elkészültével kapcsolatos személyes élményeiket osztották meg. A rendezvény mind Budapesten mind Bécsben szeretetvendégséggel zárult.
