Különleges eseménnyel kezdődött a Bajorországi magyar szervezetek 2019-es fóruma. A konzulátusi köszöntők és az egyes szervezetek bemutatkozása előtt Kibili Angélát, az Augsburgi Szent László Magyar Katolikus Misszió lelkipásztori munkatársát és az Augsburgi Szent Piroska Hétvégi Magyar Iskola és Óvoda vezetőjét Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Tordai-Lejkó Gábor müncheni magyar főkonzul. A kitüntetett munkásságáról és életútjáról készült interjú itt olvasható.
Gyarapodó szervezetek, gyarapodó hétvégi iskolák
Tordai-Lejkó Gábor főkonzul minden megjelent szervezet képviselőjének köszönetet mondott a magyar identitás megőrzése, illetve a magyar nyelvű oktatás és kultúra terén kifejtett önzetlen tevékenységükért. Magyarország Müncheni Főkonzulátusának kiemelt feladata a nemzetpolitika, ezért idén is megszervezte a bajorországi magyar szervezetek fórumát.
Örömteli, hogy összetartanak a Bajorországban élő magyarok. Ennek jele, hogy az elmúlt egy esztendő során három új egyesület is alakult a délnémet tartományban: Augsburgban, Nürnbergben és Passauban. Tordai-Lejkó Gábor főkonzul kiemelte annak a fontosságát, hogy a magyar szervezetek nyitottak, befogadóak és együttműködőek maradjanak. A diaszpóraszervezetek képviselői mellett köszöntötte az egyesületeknél dolgozó KCSP-s ösztöndíjasokat is, akik többek között hozzájárultak az idei évi Bethlen Gábor Zrt. által kiírt diaszpórapályázatok sikeréhez.
Nemcsak a kulturális egyesületek, hanem a származásnyelvi oktatás konzuli modellje keretében működő hétvégi iskolák száma is gyarapodott az elmúlt egy évben. Tordai-Lejkó Gábor külön örömét fejezte ki, hogy tavaly óta 4 hétvégi iskola és óvoda kötött szerződést a Müncheni Magyar Főkonzulátussal: így most már közel 600 gyermek jár konzuli iskolába Bajorországban.
Körkép és néhány adat a bajorországi magyar szervezetekről és munkájukról
A köszöntő után a megjelent szervezetek képviselői Spiller Krisztina magyar közösséggel való kapcsolattartásért felelős diplomata moderálásával mutatkoztak be, kitérve a szervezetek tevékenységi körére, tagságuk összetételére és a többi egyesülettel való együttműködésére.
A bajorországi magyar szellemi, társadalmi, egyházi és kulturális élet sokszínűségéről és beágyazottságáról álljon itt néhány adat, a teljesség igénye nélkül:
- Az idén 74 éves Müncheni Magyar Egyházközség 14 évet betöltött, csak magyar állampolgársággal rendelkező híveinek a száma a legutóbbi statisztikák szerint 12.300 fő. Merka János müncheni magyar plébános hetente tart magyar szentmisét Münchenben, mely nagyon jól látogatott. Ezen kívül Erdingben, Landshuton, Bad Tölzben és Rosenheimben misézik. A müncheni, sőt a bajorországi magyar élet fő bázisa az egyházközség közösségi háza, amely minden korosztály számára kulturális programokat is kínál a szeniorklubtól a színjátszókörig, a cserkészettől a kulturális előadásokig.
- A müncheni 67. Országh Ilona Cserkész Csapat és a 76. Szent Imre Cserkész Csapat a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tagjaként működik, jelenleg 47 aktív taggal, akik kéthetente találkoznak a katolikus misszió helyiségeiben. Ezen kívül minden évben tábort szerveznek, lehetőség szerint kétévente Magyarországra is elmennek táborozni.
- A müncheni Református Magyar Nyelvű Egyházközség idén ünnepelte a 25. éves integrációját a bajor református egyházmegyébe, illetve a németországi református egyházba. Minden vasárnap van istentisztelet, és minden hónap második vasárnapján egésznapos családi programot szerveznek a gyülekezet tagjainak.
- Az augsburgi Szent László Magyar Katolikus Misszió is összetartó közösséggel rendelkezik. Együtt ünneplik az év jeles napjait, illetve magyarországi nyári tábort szerveznek, az idén pedig zarándokutat Csíksomlyóra. A misszió életében örvendetes hír, hogy a közelmúltban többen jelentkeztek keresztelőre és házassági felkészítőre. Augsburgban 70 gyermek jár hétvégi magyar konzuli iskolába.
- A müncheni Regős Néptánc Egyesület két gyerekcsoporttal és egy felnőttcsoporttal rendelkezik, és a fellépések révén Münchenen kívül is számos helyen képviseli a magyar kultúrát. A néptáncfoglalkozások mellett rendszeresen szerveznek táncházat és egyéb családi programokat is.
- A müncheni Bajor–Magyar Fórum idén fogja ünnepelni fennállásának 25. évfordulóját. Célja a bajor–magyar kulturális és művészeti kapcsolatok ápolása. A Bajor–Magyar Fórum minden évben két tudományos előadást szervez tagjainak, újévi fogadást rendez és hospitálási lehetőségeket kínál magyarországi egyetemi hallgatóknak bajor felsőoktatási intézményekben.
- Az idén 50 éves Nürnbergi Magyar Kultúregyesület a tavalyi évben 198 alkalommal szervezett programot: baba-mama klubot, nyelvtanfolyamokat, bált, előadást, továbbképzést, néptáncfoglalkozást, borklubot. E programkínálaton keresztül sikerül megszólítani a helyi magyarság jelentős részét.
- A szintén nürnbergi Magyar Kultúrát Németországban Támogató Egyesület elsődleges célja az ifjúsági munka támogatása, amelybe beletartozik a hétvégi magyar iskola, a cserkészet, de célja a felnőttoktatás és -képzés támogatása is. Az egyesület együttműködik a magyarországi Így tedd rá! programmal is.
- Az ingolstadti Petőfi Kör Magyar Közhasznú Kultúregyesület több mint 15 éve működik. Munkatársai bálokat, kiállításokat, koncerteket, gyerekprogramokat, előadásokat és egyéb kulturális rendezvényeket szerveznek, gyakran más bajorországi magyar szervezetekkel együttműködésben. Az egyesület konzuli magyar iskolát működtet.
- A regensburgi Gyere! Magyar Kulturális Egyesület idén harmadik alkalommal fogja megrendezni magyar bálját. A baba-mama klubon, néptánccsoporton, hétvégi konzuli magyar iskolán kívül felnőtteknek és családoknak szóló programokat is szervez, legutóbb a családi majálist. Az egyesület által működtetett hétvégi magyar iskolának magyarországi testvérkapcsolata is van.
- A passaui Ungarischer Kulturverein Passau und Region – PAMACS e. V. új magyar egyesület, amely passaui magyar családok közösségéből alakult ki. Az egyesület havi egyszer szervez magyar rendezvényt, általában valamilyen családi programot, emellett hétvégi magyar iskolát is indít 2019 szempemberétől.
- A szintén új alapítású augsburgi kulturkex Deutsch-Ungarischer Kulturverein e. V. nemcsak Augsburgban, hanem a környező településeken is szeretne aktívan tevékenykedni. A szervezet a jövőben tudományos rendezvények, konferenciák és kulturális és közösségi programok szervezését tűzte ki célul.
- Van olyan magyar közösség, csoport, amely bár nem egyesületi keretek között működik, mégis a fenti szervezetekhez hasonló célokat tűzött ki. Ilyen csoport működik Erdingben is, amely a Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség részeként, annak támogatásával működik immár 17 éve. Az erdingi magyarok leglátogatottabb programja a karácsonyi vacsora, ahol körülbelül százan jönnek össze, de egy átlagos, évente 5-6 alkalommal megrendezett találkozón is 50-60-an részt vesznek. A közösségi programok mellett Erdingben is működik hétvégi iskola.
Hétvégi magyar iskolák – a Bajorországi Magyar Iskola mint ernyőszervezet
Az egyesületek után a hétvégi magyar iskolák képviselői mutatkoznak be. A Bajorországi Magyar Iskola ernyőszervezet kötelékében működő hétvégi magyar iskolákban jelenleg összesen 384 diák tanul. Egyes helyszíneken már 3-4 éves kortól vannak tanulók, és átlagosan a 15 éves kor környékén fejezik be a diákok tanulmányaikat. Sok gyerek a magyar ECL nyelvvizsga letételéig szeretne eljutni, utána viszont nincs egyéb célkitűzésük. A Bajorországi Magyar Iskola jövőbeli tervei közé tartozik, hogy a későbbiekben a nyelvvizsga sikeres letétele után is valamilyen módon megpróbálja megtartani a diákjait. Ami az ernyőszervezet egyéb tevékenységeit illeti, a Bajorországi Magyar Iskola ellátja a tagiskolák adminisztratív feladatainak egy részét, a gazdasági feladatokat, pályázatokat nyújt be, közreműködik a tankönyvbeszerzésben, valamint rendszeresen szervez továbbképzéseket oktatói számára. Jelenleg a következő helyen működnek tagiskolái: Burghausen, München, Nürnberg, Regensburg, Weiden (a Bajorországi Magyar Iskoláról részletesebben l. még itt). A Bajorországi Magyar Iskola a konzuli modellel szerződött ernyőszervezet.
Mit jelent a konzuli modell?
A származásnyelvi oktatás konzuli modellje a Müncheni Magyar Főkonzulátus és a bajor oktatási tárca együttműködésén alapszik önköltséges alapon. Lényege, hogy az összes bajorországi iskolában meghirdetik, hogy a konzulátus a konzuli modell keretében származásnyelvi oktatást szervez. A konzuli modellben működő iskolába járó gyerekek oktatása egy akkreditált tanrend alapján zajlik. A tanrendet a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Magyar Nyelvi Képzésekért és Oktatásért Felelős Főosztálya hagyja jóvá. A hétvégi iskolákban dolgozó tanároknak felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük vagy pedig igazolt tanítási gyakorlattal. Egy tanévben minimum 20 alkalommal kell, hogy megvalósuljon az iskolai oktatás, alkalmanként minimum 3 órányi tanítással. A sikeresen elvégzett tanév után a Müncheni Magyar Főkonzulátus tanúsítványt állít ki, amely bekerül a bajorországi bizonyítványokba. Aki ezeket a feltételeket vállalja, és a Müncheni Magyar Főkonzulátussal szerződik, az megteheti ezt önálló egyesületként, vagy ha nem áll mögötte önálló egyesület, akkor a Bajorországi Magyar Iskola ernyőszervezetén keresztül. Jelenleg három iskola működik önálló egyesületként, közvetlenül a főkonzulátussal szerződve: Augsburgban, Ingolstadtban és Regensburgban. Szeptembertől a passaui konzuli magyar iskola is megnyitja kapuit.
Kihívások a hétvégi magyar iskolák világában
Működjenek az iskolák a konzuli modellen kívül vagy azon belül, a Bajorországi Magyar Iskola ernyője alatt vagy azon kívül, az általuk vállalt feladatok és az azzal járó kihívások hasonlóak. Mivel jár hétvégi iskolát szervezni és működtetni Augsburgban, Burghausenben, Erdingben, Ingolstadtban, Münchenben, Nürnbergben, Passauban, Regensburgban és Weidenben?
Hétvégi magyar iskolában dolgozni vagy oda gyereket beíratni sok szempontból szép, különleges, de kihívásokkal teli feladat, mind a szülők, mind a gyerekek, mind pedig a tanárok szempontjából. Iskolaszervezői szempontból az utóbbi két csoport különös jelentőséggel bír. A gyerekek összetételénél az egyes iskolákban gyakori jelenség, hogy a frissen kivándorolt családok gyerekeitől a másod- és harmadgenerációs fiatalokig egy-egy iskolai csoportban nagy a szórás, ami természetesen a gyerekek nyelvi és kulturális ismereteiben is tükröződik. A skála egyik végén ott van a magyarul folyékonyan, választékosan beszélő gyermek, közepén a szavakat itt-ott keresgélő, germanizmusokat használó, a német nyelvbe lépten-nyomon átbillenő, de még mindig érthető fiatal, a végén pedig az a diák, aki csupán néhány szót tud magyarul. Adott tehát egy csoport, ahol anyanyelvi, származásnyelvi és idegennyelvi kompetenciákat kellene egyszerre fejleszteni. És itt el is jutunk a tanárok szerepéhez. Talán nem szorul hosszasabb bizonygatásra, hogy az ilyen heterogén tanulói csoport fejlesztése megfelelő szakmai hátteret igényel.
Egy ilyen oktatási alaphelyzet komoly szakmai próbatétel, és – ahogy több iskolavezető be is számolt róla – még magyar szakos tanári diplomával rendelkező oktatóknak sem feltétlenül sikerül. Ez nem véletlen, hiszen ők a magyar oktatási intézmények elvárásaira lettek kiképezve.
Ha valaki mégis képes fejleszteni ezt a sok különböző szintű tudást, nem mindegy, hogy azt hogyan teszi. Komoly élménypedagógiai eszköztárra van ugyanis szükség, hogy a magyaróra elfeledtesse a gyerekekkel, hogy ők szombaton is iskolába járnak.
Azon kívül, hogy kinek (lehetőleg felkészült tanárnak) kit (heterogén gyerekcsoportot) és hogyan (változatos, élményközpontú eljárásokkal, eszközökkel és módszerekkel) kellene tanítania, az is közös gondolkodásra ösztönözte az iskolák képviselőit, hogy mit tanuljanak a gyerekek. Az oktatás tartalmainak, a szillabuszoknak, helyi tanterveknek, az óraterveknek a megtervezésére az egyes iskolavezetők és oktatók különböző hangsúlyt fektetnek. Ami a tananyagokat illeti, a tanárok csekély számú forrásból meríthetnek, hiszen kevés származásnyelvi célcsoportnak íródott tananyag van, így a tanárok vagy az anyanyelvieknek szóló anyagokat dolgozzák át, vagy saját maguk készítenek új tananyagot.
Mit tehetnek az iskolák és az oktatók?
Egyrészt tapasztalatot cserélhetnek egymás között, hiszen az évek alatt komoly ismeretanyag halmozódik fel egy-egy hétvégi iskolában. Másrészt adott a lehetőség, hogy a fenti kihívásokhoz továbbképzéseken kapjanak segítséget, például a Balassi Intézetben. Ezt a lehetőséget több hétvégi iskola munkatársa már igénybe is vette az elmúlt évben. Harmadrészt az iskolák jelezhetik az igényüket magyar mint idegen nyelv szakon végzett KCSP-s ösztöndíjasra.
Adódnak természetesen nem szakmai jellegű, infrastrukturális kihívások is (eszközigény, teremigény), de mindezek a magyar állam diaszpóratámogatásai és -pályázatai révén orvosolhatók. A fent említett nehézségek ellenére számos hétvégi magyar iskolában évről évre nő a tanulók létszáma, ami azt mutatja, hogy komoly igény van a magyar családok részéről a hétvégi magyar iskolák munkájára.
*
Nemcsak a sok értékes információért és tapasztalatért, új ötletért volt érdemes ellátogatni Münchenbe, hanem azért is, mert a közös gondolkodás és a magyar szervezetek közötti kapcsolatépítés hatékonyabbá és érdekesebbé teheti a bajorországi magyar élet szervezését és gazdagítását. A fórum megszervezéséért ezért a Müncheni Magyar Főkonzulátusnak ezúton is köszönet jár.
