Operettgála Dél-Afrikában

Teltházas esemény a Tanyán

/ Dr. Török Tímea Krisztina /
torok.timea.krisztina képe
Hosszú ideje készültünk július 15-ére, mivel tudtuk, hogy ez az esemény más lesz, mint az eddigiek. De nem várt események sötét árnyékot vetettek a régóta várt előadásra...
nyitóbeszédfellépőkfellépőkközös éneklés

A Bethlen Gábor Alap által meghirdetett pályázatra beadott pályamű sikeres elbírálását követően a Tanyának lehetősége nyílt arra, hogy Magyarországról vendégül lássa az Operett Sziget nevű 14 fős formációt, amely a legismertebb magyar operettslágereket hozta el nekünk Afrikába. A csapat július 12-én érkezett e mindenki által gyönyörűnek, ám veszélyesnek titulált országba. Hosszas készülődés előzte meg az érkezésüket, hosszabb ideje én is azon dolgoztam, hogy az itt tartózkodásuk alatti programjaikhoz minden elő legyen készítve. Július 14-ére egy kötetlenebb találkozás volt betervezve, amit közös zenélés, éneklés, táncház zárt volna, 15-ére pedig egy kétórás gálaműsor a Tanyán. Időközben sikerült egy helyi Farmer's Marketet is meggyőzni, hogy a csapat felléphessen és 20-ára lehetőséget kaptunk, hogy a magyar kultúrába betekintést biztosítsunk a dél-afrikaiaknak is.

Nem véletlenül írtam az előbb, hogy amilyen csodálatosan szép hely Dél-Afrika, annyira veszélyes is. Amikor ezt a helyet jelöltem meg első desztinációként a Kőrösi Csoma Sándor Programba való jelentkezés során, sokan értetlenül álltak a döntésem előtt és kérdezték: "Te tudod, hogy Johannesburg a világ egyik legveszélyesebb városa?". Nos, én korábban éltem itt, így tudtam mit vállalok, de szerencsésnek mondhatom magam, hisz közvetlenül engem soha nem ért semmi atrocitás. Sajnos az ide érkező csoport nem volt ilyen szerencsés. Az első napjuk és éjszakájuk rendben telt, de a második este fegyveres rablás áldozataivá váltak. Itt és most ezt nem részletezném tovább, szerencsére mindenki sérülés nélkül úszta meg a dolgot. 

Viszont a csapat profizmusát mutatja, hogy a péntekről szombatra történt események ellenére vasárnap színpadra álltak és magas színvonalú előadást tartottak az itt élő magyarok legnagyobb örömére. Aki nem tudta, hogy min mentek keresztül, az semmit sem érzékelt belőle. Azt hiszem elmondhatom, hogy több érzelmes pillanatot okoztak a diaszpóra tagjainak, talán a legemelkedettebb perc az volt, mikor felcsendült a Hazám, hazám. Ez sokak szemébe könnyet csalt, hisz többen - koruk vagy egészségi állapotuk okán - nem képesek többé hazautazni, hiába van honvágyuk.

A csapat a történtekre figyelemmel idő előtt hazautazott, de ezúton is köszönjük nekik az élményt, azt, hogy itt voltak és szórakoztattak minket, itt élő magyarokat.