Új keletű hagyományok
A hannoveri Református Templom gyülekezeti terme szolgált otthonul a 2018. január 20-án 19:00 órakor megrendezett „Magyar Kultúra Napja” programnak. Az Egyesület szervezésében és támogatásában létrejött estre közel kilencvenen voltak kíváncsiak Hannoverből és környékéről. Sőt: német barátok is együtt szórakoztak magyar testvéreinkkel. Deli Csanád ösztöndíjas-társam vette ki a szervezés oroszlánrészét: ő egyeztetett a zenészekkel, művészekkel, s az ő jó szervezőképességének köszönhetően lehettünk részesei ennek a fergeteges estének.
Az este folyamán 5 műsorszámot hallhattunk és láthattunk. Elsőként Maksay Csaba fiatal, kolozsvári születésű csellista, aki idén kezdte meg tanulmányait a hannoveri Zeneművészeti Főiskolán, kápráztatott el bennünket játékával. Őt követte két fiatal tehetség, Gombai Sára és Spiekermann Ádám, akik gitár és cajon hangszerekkel, s Sára csodás hangjával ejtette rabul a publikum szívét. (A két fiatal egyébként, a hannoveri tini csoport oszlopos tagja.) Majd Molnár Edina (a hannoveri tini csoport egyik vezetője) szórakoztatott bennünket két József Attila vers parafrázisával.
Az est főelőadója a szegedi eLVe együttes volt, akik versmegzenésítéseikkel tették még különlegesebbé ezt az alkalmat. Egy rövid interjú keretében megkérdeztük őket, magukról:
Mióta zenéltek együtt? Hol és hogyan indultatok?
Pohl Judit: 2012-ben kezdtünk el együtt zenélni. Eredetileg egy összművészeti körből indultunk, s ez alakult át zenekarrá.
Pikó András: A szegedi egyetemről ismerjük egymást. Mindannyian magyar szakosok voltunk.
Saját megfogalmazásotokban: milyen stílust képviseltek?
Judit: Akusztikus folk-rockként tudjuk meghatározni magunkat.
Milyen terveitek vannak a jövőt illetően?
András: Szeretnénk befejezni a készülő második lemezünket és tágítani a horizontjainkat.
Judit: Foglalkozunk, már nem csak magyar, hanem világirodalmi szerzők műveivel is. Készülőben vannak angol nyelvű versek megzenésítései is.
Kérdés nélkül is megfogalmazták érzéseiket: „Fantasztikusan éreztük magunkat Hannoverben… Csodálatos az itteni magyar közösség.”
(Illendőnek érezzük név szerint is megemlíteni a zenekar tagjait: Pikó András Gáspár – gitár; Pohl Judit – ének, basszusgitár, sámándob; Deli Csanád – klarinét, ének, furulya, doromb; Talabér Áron Bence – gitár, basszusgitár.)
Ezt követte – egy rövid kis szünet után – a hannoveriek körében már jól ismert György Levente operaénekes, zongorista, orgonista művész és zenésztársa Oláh Viktor cigányprímás bámulatos előadásában a műsor záró programja. Előadásukban felhangzott a Pacsirta, de Monti Csárdása is többek között. Mosolyt csaltak az arcunkra, s könnyeket a szemünkbe. Csodálatos volt.
A műsorszámok után közös vacsorára invitáltuk a kedves közönséget, ugyanis a Hannoveri Magyar Egyesület elnökasszonya, Nöllenburg Gabriella jóvoltából ízletes gulyásleves volt terítéken.
Igazán csodálatos, élményekben és maradandó emlékekben gazdag estét kaptunk. S biztosak vagyunk benne, hogy bár még csak második alkalommal rendeztük meg ezt az eseményt, ez már hagyománnyá érik közösségünkben.
