Franc Noll, az egyesület alapító elnöke várt bennünket az általa üzemeltetett étteremben, s a kedves fogadtatás és a kitűnő vacsora után legszívesebben itt aludtunk volna a kemencepadkán. Érkezésünkkor még javában folytak a megbeszélések, de azért sikerült pár dolgot megtudnunk az egyesületről. BULT: a Tuttlingen és Környéke Magyar Egyesület 2016. május elsején alakult 42 fővel. Fő feladatuknak a magyar kultúra és hagyományok megőrzését és továbbadását tekintik. Egy éves történetük során sok sikerben volt részük. Újságcikkekben jelent meg, hogy a néptánccsoporttal több helyen is óriási sikerrel szerepeltek. Több klub működik az egyesületen belül és további csoportok beindítása van folyamatban. Az egyesületnek jelenleg nagyjából 100 tagja van. A nagyon aktív első év után további ötletek, csapatépítő programok, közösségépítő csoportok létrehozásán dolgoznak.
Mint másnap kiderült, a Neuhausen ob Eck, Freilichtmuseum egy festői környezetben lévő skanzen, s a rendezvény napján az időjárás is kegyes volt hozzánk, ragyogó napsütésben telt ez a csodálatos nap. A délelőtt még az előkészületekkel telt, s hosszas telefonos egyeztetések után személyesen is megismerhettük Kalmár Antalt az egyesület elnökét és a Tuttlingeni Néptáncegyüttes vezetőjét, Makai Istvánt, aki a hazai Kovász Bandát hívta meg madocsai gyökerei révén. Ezek a tehetséges fiatal zenészek kezdték déli muzsikájukkal a programot. Ők a váci Zeneművészeti Szakközépiskolában ismerkedtek meg, ahol mind a négyen népzenét tanultak, azóta muzsikálgatnak együtt. Egyébként Magyarország különböző tájain laknak (Eger, Orfalu, Garamkövesd, Madocsa). A zenekar tagjai: Besenyei Viktória - hegedű; Borzavári Róza - hegedű; Brassai Ábel - brácsa; Novák Bálint - nagybőgő. Jelenleg Budapesten tanulnak mindannyian, hármuk a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, népzenésznek, népzenetanárnak készülnek, Bálint pedig kertészmérnök szakos hallgató. Muzsikájuk közben az arcfestők szorgosan pingálták a folyamatosan érkező gyermekek arcát.
Majd Rezes Ferenc bemutatta a konzuli Magyar Iskolát. Jablonkay Péter köszöntötte a közönséget a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége, azaz a BUOD nevében és mint az Európai Magyar Cserkészek Szövetségének elnöke, a cserkészetről is tartott egy rövid ismertetőt. Péter vezetésével a Stuttgarti Turul Baranta Egyesület is bemutatkozott. A baranta egy önálló hagyományos harcművészet, nem egy mester alkotása, hanem a magyar nép összegzett tudásanyagának a tükröződése egy sajátos harci testkultúrában.
Lassan eljött a mi időnk, hogy az 1848-as kis, interaktív zenés meseelőadásomat elkezdjük. Pergett a dob, tanultunk egy dalt Kossuth Lajosról, s Makai István hetykén járta a verbunkos táncot citerám pengésére. Jött apraja-nagyja katonának, meneteltünk nótaszóval egyet, mielőtt elkezdtem történetemet, melybe további szereplőket vontam be a közönség nagy derültségére. Végül főhősünket kis táncházzal ünnepeltük meg tekerőmuzsikára.
Ezt követte a Békésről érkezett Palmetta együttes gyermekkoncertje. A zenekar mindannyiunk közös örökségét, a magyar népdalt szeretné megőrizni. Tudjuk, hogy Magyarország egyedülálló népdalcsokor birtokában van. A zenekar kemény, metálos zenére komponálja a népi hagyományos kiejtésben és formában lévő népdalokat. Kötelességüknek érzik ezt a gyönyörű örökséget továbbvinni, mit őseink ránk hagytak. A koncert alatt a gyermekek kellőképpen felpörögtek, táncoltak, énekeltek.
Újra a barantásoké lett a terep, izgalmas bemutatójukon bemutatták a birkózást és a botvívást is. Csattogtak a botok s én kobzomon vertem alá a lelkesítő dallamokat. Végezetül áldást mondtak az összesereglett gyermekekre, mint a jövő nemzedékre.
Ez után tanítványaimmal furulyán, citerán, köcsögdudán, dorombon muzsikáltunk, s kis közönségünkkel – egyszerű népi ritmushangszereinket kiosztva – egy nagy zenekart alkottunk. Majd dalolt a tekerőm, s táncházra hívtuk a gyermekeket. Végezetül elmondtam a tekerő meséjét és kis táncosaink sorra tekerték kurbliját, egy-egy dalt énekelve.
Következett a helyiek büszkesége, a Tuttlingeni Néptáncegyüttes, amely 2016 nyarán alakult, jelenleg 10 aktív tagja van, s művészeti vezetőjük Makai István. Műsorukban drákszéli fércelős táncot és madocsai friss csárdást táncoltak. Igazán elkápráztatta a közönséget a Földesi János gyűjtése alapján készült félig szabad koreográfiájuk. Nekem különösen tetszett a műsorukat beharangozó verses rigmusuk is. A talp alá való muzsikát a Kovász Banda szolgáltatta, csakúgy, mint az esti táncházba, amihez igen sokan csatlakoztak. A nagykoncert előtt ismét a virtuóz, lelkes fiatalokból álló Kovász Banda adott egy koncertet erdélyi népdalokból, muzsikákból. Végül még megtáncoltatták a közönségüket is.
Eljött a nagy koncert ideje, s a tuttlingeni táncosok a Palmetta Zenekar rock stílusban játszott népdalfeldolgozásaira táncoltak, saját koreográfiájukkal, majd átadták a zenekar táncosainak a terepet. A hangulat lassan a tetőfokra hágott és koncert végén nem győzték a ráadásokat muzsikálni a Palmetta népszerű zenészei: János Hajnalka, Klapka Ágnes és Szebeni Szilvia - énekesek, Kima Norbert - dobos, Vanyó Szilárd - szólógitáros, Boros Béla - basszusgitáros.
A hajnalig tartó programot Dj Dombóvári Retro Discoja zárta.
Végezetül elmondhatjuk, hogy a lelkes szervezők igazán kitettek magukért, a gazdag programok mellett ételben, s italban nem szűkölködtünk. Voltak jó magyar borok és volt lángos is. Talán egy kicsit csak a közönségnek voltunk híján, a 150 látogató azonban – bízvást mondhatom – nagyon jól érezte magát. Bízunk benne, hogy hírét viszik e csodálatos napnak vendégeink, s így a következő alkalommal még többen örülhetünk a Magyar Hagyományőrző Napnak Tuttlingenben.
Tóth-Pál Zoltán
Kőrösi Csoma Sándor Program, Nürnberg