Gold Coast-i Szivárvány Magyar Iskola

Magyar Iskola és Cserkésztábor Queenslandben

/ Reményi Tamás /
reményi.tamás képe
A Gold Coast-i Szivárvány Magyar Iskola tanulói számára Tózsa Mikolt, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa magyar iskolatábort, cserkésztábort szervezett 2018. december 17. és 22. között Sunshine Coaston. A tábor lebonyolítását a gyerekeket tanító tanárok és Horváth Dóra, Kovács Márton, Zsidi Sára és Reményi Tamás, a program ösztöndíjasai is segítették.
Nagy ugrás a tengerbeAz iskolatábor tanulási idejeA csekésztábor sokaságaAz óceánparton

Az első nap, ahogy megérkeztünk, megismerkedtünk a tábor területével, környezetével, megebédeltünk, majd a medencében hűsítettük le magunkat. Ezt követően az óceánpartot vettük célba, ahol Mátyás király korabeli paloták remek másolatai készültek el. A legtöbben már ismertük egymást, a part azonban nagyszerű lehetőséget adott arra, hogy az újonnan érkezettekkel is megismerkedjünk. Nagy öröm volt látni, hogy sokan leltek új barátokra. Az első esti program az úgynevezett BiPi (Robert Baden-Powell, a cserkészet alapítója) tűz volt, amely egy együtt eltöltött estét jelent sok énekkel és játékkal. Az első éjszaka zökkenőmentesen zajlott, a gyerekek élvezték a tábori körülményeket és viszonylag hamar elaludtak.

Cserkésztáborunk magyar iskolaprogramja másnap vette kezdetét, ahol a gyerekek korosztályos bontásban négy tanár osztályában tanultak. Minden nap a reggeli tornát követően sor került a tábor zászlójának a felvonására, majd kezdetét vette a munka. A kisebb gyerekek írni és olvasni, a nagyobbak nyelvtant, irodalmat, és történelmet tanultak. Rengeteget információt és tudást gyűjthettek a gyerekek Mátyás királyról és a reneszánsz kori magyar kultúráról. Az órák elsődleges célkitűzése a változatosság és a tapasztalati úton való tudásszerzés volt. Ezek alapján olyan munkaformákat is használtunk, mint mesefeldolgozás, ének, játék és kézműves foglalkozás. Horti Zsófia osztálya, a legidősebbek, kartondobozokból építettek várrendszert; Horváth Dóra, Melbourne-i KCSP-ösztöndíjas, autentikus reneszánsz udvari táncot tanított be osztályának; Mádi Viki tematikus napokon keresztül vezette be a gyerekeket a lovagi kultúra rejtelmeibe, Veress Kriszti pedig a tábor ideje alatt megtanította osztályának a magyar ábécét.

Délutánonként a cserkészet került előtérbe, ahol Zsidi Sára, Sydney-i KCSP-ösztöndíjas és Hargitai Brigi ismertették meg a gyerekekkel a cserkészetet. A cserkészet egy olyan ifjúsági világmozgalom, amelynek módszertana a cselekvés általi tudásszerzés, célkitűzése pedig, hogy felelősségteljes felnőtteket neveljen a társadalom számára. A cserkészfoglalkozásokon helyet kapott a magyarságismeret is, ahol többek közt nemzeti jelképeinkről és a himnuszunkról tanultunk. Ezen túl volt tájékozódás, cserkészismeret, rovásírás, nyomolvasás és állatismeret is.

Újdonság volt ez alkalommal a néptánc, amit Kovács Márton, Sydney-i KCSP-ösztöndíjas tartott esténként a gyerekek számára, illetve nagyobb hangsúlyt fektettünk a cserkészetre és a népdaltanulásra. A gyerekeket őrsökbe osztottuk, melyeknek minden nap más vezetője volt. Hunyadi Mátyás emlékezetét követve az őrsök neve a következő volt: Fekete sereg, Holló, Sas, Szarvas. Az őrsök üveggolyókat gyűjtöttek a táborban, amit jutalomra válthattak be.

A második iskolatábornak cserkészkeretet adtunk, ami annyit jelent, hogy minden reggel és este zászlószertartást tartottunk. Reggelente felhúztuk a magyar zászlót, énekeltünk, elmondtunk egy imát és kijelöltük az aznapi felelősöket. Esténkén ismét imádkoztunk, énekeltünk és levontuk a zászlót. A cserkésztáborokban ezek az úgynevezett "zászlószertartások" nyitják és zárják a napot, mintegy keretet adva a napnak. Esti programunk volt még a meseerdő, ahol a gyerekeknek egy elvarázsolt erdőn kellett keresztüljutniuk és elvinni a beteg Mátyás király számára a gyógyfüvet, ahol az erdő lakói folytonosan fenntartották őket, illetve a Ki Mit Tud, ahol minden gyermek megmutathatta a legtehetségesebb oldalát. Szabadidős foglalkozások minden nap, délutánonként, az óceánparton kerültek sorra, egy óra csendes pihenő után. A falmászás próbatétel, a gyerekek nagy kedvence ez alkalommal se maradt el, illetve csapatépítő kihíváson is részt vettek a gyerekek, ahol a magyar virtusnak megfelelően küzdöttek.

„Angyalkázás” ez alkalommal is volt a táborban, ilyenkor a gyerekek apróságokkal kedveskedtek az általuk véletlenszerűen kihúzott társuknak, vigyáztak egymásra, mintha védőangyalaik lettek volna egymásnak. Összességében elmondhatom, hogy nagyon szép barátságok alakultak ki, erősödtek meg a gyerekek közt, amelyek – úgy gondolom – meghatározóak maradnak számukra. Ilyen messze hazánktól nagy kincset jelentenek az egy nemzethez tartozó, őszinte barátok. Remélem, hogy vigyáznak és kitartanak majd egymás mellett tanulóink.

A tábor életéről felvétel készült, ami előreláthatólag februárban jelenik majd meg a Duna TV-n. A tábor zárásaként az utolsó délutánon nyitott foglalkozások voltak, ahol a szülők megnézhették, milyen alkotásokat készítettek a gyerekek és a tanulók bemutathatták megszerzett tudásukat, ismereteiket. A tábor teljes időtartamában jól kidolgozott értékelő, visszajelző és jutalmazórendszert alkalmaztunk, ezzel is  erősítve a gyerekek motiváltságát, kitartását és az új ismeretek, képességek megszerzését.

Minden gyermek rengeteg élménnyel és magyar kultúrával, barátságokkal gazdagodva érkezett haza! Számunkra hatalmas élmény volt ebben a szeretetben és élményekben gazdag egy hétben, együtt tölteni velük a tábort.

Tózsa Mikolt, Reményi Tamás KCSP-ösztöndíjasok