A Studia Hungarica könyvsorozat legújabb darabja
Napi intézeti munka, iskolai adminisztráció (Bajorországi Magyar Iskola, BMI), foglalkozások tartása és tanítás a hétvégi magyar iskolában, a Magyar Intézet könyvtárának gondozása, kulturális események szervezése, a születőben levő magyar nyelvű református gyülekezet támogatása, a Regensburgi Egyetemen végzett oktató- és kutatómunka, hogy csak párat említsek. No és persze nem feledkezhetünk meg intézetünk könyvkiadásairól sem! Ennek legutóbbi termékét szeretném röviden bemutatni.
Az idei év elején jelent meg a Müncheni Magyar Intézet „Studia Hungarica” könyvsorozatának 55. darabjaként, a Magyarország társadalmát a rendszerváltástól bemutató „Die Ungarische Gesellschaft im Wandel”. A könyvet Valuch Tibor, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára írta. A fordítás alapjául szolgáló kötet először 2015-ben jelent meg A jelenkori magyar társadalom címmel. A fordítás valamivel több a 2015-ös változatnál, a szerző az azóta eltelt idő tudásanyagát is beledolgozta, erre utal az alcím: Soziale Veränderungen in Ungarn 1989-2019. A fordítást magát nem a mi intézetünk készítette, mi „csak” szerkesztettük és könyvvé formáltuk azt. A kötet a Nemzeti Kulturális Alap és az Eszterházy Károly Egyetem támogatásával jelent meg.
A könyv 11 fejezetben mutatja be Magyarország társadalmát és annak változásait, mozgásait a ’80-as évek végétől napjainkig. Mint minden valamire való tudományos igényű munka, a kutatott kérdés meghatározásával, és a legfontosabb fogalmak tisztázásával kezdődik ez is. Aztán külön fejezetekben ismerhetjük meg a demográfiai és társadalmi folyamatok térben és időben való változását (településrendszer, urbanizáció és szuburbanizáció, belső migráció, stb.). A feldolgozott témák között találjuk a kisebbségek és etnikumok helyzetét határon innen és túl, valamint a szociális viszonyok és a közgondolkozás alakulását és a politikai részvételt is.
Bár nem konkrétan ennek a kötetnek a sajátossága, érdemes egy pillantást vetni a borítóra. A könyvet egy helyi német ismerősömnek is megmutattam, aki feltette a kérdést, hogy ugyan melyik az a híd, ami rajta látható, mert nagyon hasonlít a regensburgi Steinerne Brücke-re, de mégsem az. Nem járunk messze a megfejtéstől. A borítón egy fotómontázs látható, amelyben egyesül a nevezett regensburgi híd, és a mi budapesti Lánchidunk. Ez a kép nagyobb változatban megtalálható a Magyar Intézet folyosóján is. És mégis, miért jó ez? Ha felcsapjuk a kötetet, az első oldalak egyikén ott a megoldás, amely akár ars poeticája is lehetne az MMI-nek. Ahogy a két híd összekapcsolódik, úgy teremt kapcsolatot és köti össze a Duna Bajorországot és Magyarországot, Regensburgot és Budapestet.
