Szüreti mulatság Nürnbergben

/ Lakatos Andrea /
lakatos.andrea képe
Alig néhány napja mondhattam magam újdonsült nürnbergi lakosnak és még nagyon friss élmény volt a helyi magyar közösséggel való találkozás. Egy dolgot viszont már biztosan tudtam, hogy itt mindig történik valami. A nürnbergi magyar kulturális és társadalmi élet olyan, mint egy mézeskalács házikó, sokszínű, érdekes és mesebeli.
Tűzvirág NéptánccsoportSzüreti koszorúA citeracsoport műsoraSzüreti mulatság

Ha bekukkantunk minden szoba ajtaján, akkor láthatjuk, hogy van itt lelkes citeracsoport, tánccsoport, baba-mama klub, gyerekcsoport, társasjátékklub, nosztalgiaklub, katolikus és református gyülekezet,  cserkészet, magyar és német nyelvtanfolyam, hétvégi magyar iskola és még rengeteg érdekfeszítő program.  

Az első nagyobb esemény, amelybe bekapcsolódhattam a 2019. szeptember 14-i Szüreti bál volt a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület szervezésében. Ez a rendezvény több mint 200 mulatni vágyó résztvevőnek adott lehetőséget a szórakozásra, kikapcsolódásra. A bál napján már délután javában zajlott a készülődés, az egyesület tagjaival elkészítettük a szüreti koszorút és igazi báli hangulatot csempésztünk a vendéglőbe. A nagy érdeklődésre való tekintettel még a melléktermet is meg kellett nyitni. A vendégek megérkezése után V. Zombory Anikó, az egyesület vezetője köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően a citeracsoporttal szüreti dalokat adtunk elő, továbbá fellépett az immár 10 éves Tűzvirág Néptánccsoport is. Az este folyamán a talpalávalót Fila Antal és Vető Gyula biztosította. A hangulat fergeteges volt, a táncparkett egy pillanatra sem maradt üresen. Talán csak addig, amíg a szüreti koszorút és a magyar borokat kisorsolták a megvásárolt tombolák közül.

Meglepetések sorozata ért aznap este, ismerős arcok, dallamok, új ismeretségek, kedves szavak. Örömmel töltött el, hogy ez a magyar közösség ilyen jókedvűen tudott együtt mulatni. Talán nem is számítottam rá, hogy Kisbacontól ennyire messze ilyen nagyszabású szüreti bálon vehetek részt. Teljesen meg is feledkeztem arról, hogy Németországban vagyok, az otthon érzése töltött el. El voltam varázsolva. Azonban a vendégektől megtudtam, hogy még mindig nem láttam eleget. A közelgő november 23-i Katalin-bál még nagyobb „durranás” lesz. Kíváncsian várom.