A HUM Magyar Polgárok Egyesülete szervezésében márciusban ismét egy sikeres, teltházas eseményre került sor Szarajevóban. A „Szabadság és nemzet – 1848/49 emlékére” című program méltó módon kapcsolódott a magyar nemzeti identitás egyik legmeghatározóbb történelmi örökségéhez, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszmeiségéhez, és egyben megerősítette annak jelenkori közösségformáló erejét.
Az ünnepi műsor a magyar és a bosnyák himnusz elhangzásával vette kezdetét, hangsúlyozva a kölcsönös tisztelet, az együttélés és az egymás kultúrája iránti nyitottság jelentőségét. A megemlékezés során kiemelt szerepet kapott a történelmi múlt felidézése, valamint annak jelenkori üzenete: a szabadság, az egyenlőség és a nemzeti önrendelkezés eszméje ma is közös értékalapot képez.
A program részeként elhangzott Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi levele, amelyet Gyenge Anikó, Magyarország Szarajevói Nagykövetségének első beosztottja olvasott fel, bosnyák nyelven pedig Hadžibegić Vedad tolmácsolta. A levél megerősítette a külhoni magyarság összetartozásának jelentőségét, valamint a nemzeti identitás megőrzésének közös felelősségét. Az ünnepi műsort az egyesület legfiatalabb tagjai tették teljessé, akik Donászy Magda Március 15 című versét szavalták el; Juhász-Pasity Éva pedig megrendítő erővel olvasta fel Petőfi Sándor Nemzeti dalát, megidézve a forradalom szellemiségét.
A kulturális program meghatározó elemeként először a vajdasági Flaman–Hézső-Citeraduó fantasztikus zenei összeállítása rabolta el a közönség szívét. Flaman István és Hézső Zsolt autentikus citerajátékukkal a magyar népzenei örökség élő és átélhető jelenlétét közvetítették Szarajevóban. Köszönjük a csodás zenei élményt, sokáig emlékezni fogunk erre!
Az est második felében került sor Vargyas Ildikó képzőművész „Virágos keresztúton” című kerámiakereszt-kiállítás megnyitójára. Alkotásai a székelyföldi népművészeti hagyományokból merítenek inspirációt, ötvözve a vallási szimbolikát és a népi motívumkincset. Ildikó így fogalmazott:
„Ma itt nemcsak egy kiállítást nyitunk meg, hanem láthatatlan hidat építünk a Hargita lába és a Miljacka partja között – a művészet közös nyelvén.”
„Ez a tárlat a szenvedésen és megújuláson át vezető keresztút üzenetét hordozza, ahol a fájdalomból végül élet és remény fakad.”
„Ahogy mondani szoktuk: ‘a múltból építkezve él a nemzet’ – ez a kiállítás is ezt a lelki örökséget teszi láthatóvá.”
A kiállítást Muratović Irma, az egyesület elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva a kulturális értékek megőrzésének és láthatóvá tételének kiemelt szerepét a diaszpórában élő magyarság életében. A rendezvény komplexitása – amelyben a történelmi emlékezet, az irodalom, a zene és a képzőművészet egymást erősítve jelent meg – jól tükrözi a szarajevói magyar közösség aktív, értékteremtő jelenlétét. Örülök, hogy Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasként ismét egy ilyen színvonalas programot sikerült megszervezni, amely nem csak a közösségi identitás megerősítéséhez járult hozzá, hanem jelentős mértékben növelte a magyar kultúra láthatóságát is Európa Jeruzsálemében.
