Petőfi versek spanyolul

Fordítóverseny Villa Ángelában

/ Letenyei László /
letenyei.laszlo képe
A Villa Angela-beli magyar közösség fordító-versenyt szervezett Petőfi Sándor költeményeinek spanyol nyelvre ültetésére. Az argentín Chaco tartományban élő spanyol ajkú magyarok ezzel készültek a Március 15-i ünnepségre, ahol a versek mindkét nyelven elhangoznak a nyertes pályázók tolmácsolásában.

 

2025. márciusában nemzeti ünnepünkre készülvén fontos kihívást valósított meg a Villa Angela-beli magyar közösség: fordító-versenyt szerveztek Petőfi Sándor költeményeinek spanyol nyelvre ültetésére. A fordítóversenyt elsősorban az indokolja, hogy a helyi magyarság identitását ugyan őrzi, de nyelvében már asszimilálódott: ők spanyol ajkú magyarok.

Az 1932-ben alapított Magyar Házban minden évben megemlékeznek a nemzeti szabadságharcra, és az idei évtől már Petőfi-versek is elhangoznak a megemlékezésen, mindkét nyelven.

A felhívás szerint a jelentkezők három Petőfi-költemény fordítására vállalkozhattak. A Szabadság, szerelem, és a Nemzeti dal esetében már több kiváló spanyol műfordítás is létezik, a harmadik, Mit nem beszél az a német című vers azonban kevésbé ismert, spanyol fordításról nem tudunk.

A felhívásra összesen 11 műfordítás érkezett. A zsűri a három legkiválóbb műfordítást választotta ki, és a fordító maga szavalta el a helyi megemlékezésen. Az alábbiakban a legkiválóbbnak választott fordítások olvashatók.

 

Poemas de Petőfi en español

Concurso de Traducción en Villa Ángela

En marzo de 2025, en preparación para nuestra fiesta nacional, la comunidad húngara de Villa Ángela llevó a cabo un importante desafío: organizaron un concurso de traducción de los poemas de Sándor Petőfi al español.

La principal razón para este concurso de traducción es que, aunque la comunidad húngara local conserva su identidad, ya se ha asimilado lingüísticamente: son húngaros de habla hispana. En la Casa Húngara, fundada en 1932, cada año se conmemora la lucha por la libertad nacional, y a partir de este año, también se recitarán poemas de Petőfi en ambas lenguas.

Según la convocatoria, los participantes podían traducir tres poemas de Petőfi. "Libertad y amor" y el "Canto Nacional" ya cuentan con varias excelentes traducciones al español, pero el tercero, "¿Qué no dice ese alemán?", es menos conocido, y no existe una traducción al español.

En total, se recibieron 11 traducciones. El jurado seleccionará las tres mejores, y los traductores tendrán la oportunidad de recitarlas durante el acto conmemorativo local. A continuación, se presentan las tres traducciones seleccionadas como las más destacadas.

Petőfi Sándor (Pest, 1847. január 1)

 

Szabadság, szerelem!

E kettő kell nekem.

Szerelmemért föláldozom

Az életet,

Szabadságért föláldozom

Szerelmemet.

Claudia Ruiz Días (traductor, Villa Ángela, 2025)

 

Libertad, Amor!

Necesito estos dos.

Por mi amor me sacrifico

la vida,

Por la libertad me sacrifico

mi amor.

 

Petőfi Sándor (Pest, 1848. március 15.)

Nemzeti dal

 

Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk, vagy szabadok?

Ez a kérdés, válasszatok! -

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

 

Rabok voltunk mostanáig,

Kárhozottak ősapáink,

Kik szabadon éltek-haltak,

Szolgaföldben nem nyughatnak.

A magyarok istenére esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

 

Sehonnai bitang ember,

Ki most, ha kell, halni nem mer,

Kinek drágább rongy élete,

Mint a haza becsülete.

A magyarok istenére esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

 

Fényesebb a láncnál a kard,

Jobban ékesíti a kart,

És mi mégis láncot hordunk!

Ide veled, régi kardunk!

A magyarok istenére esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

 

A magyar név megint szép lesz,

Méltó régi nagy hiréhez;

Mit rákentek a századok,

Lemossuk a gyalázatot!

A magyarok istenére esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

 

Hol sírjaink domborulnak,

Unokáink leborulnak,

És áldó imádság mellett

Mondják el szent neveinket.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Manuel Kiszur (traductor, Villa Ángela, 2025)

CANCIÓN NACIONAL

 

De pie húngaro, la patria os llama

Es el momento, ahora o nunca!

Seamos esclavos o libres?

Ésta es la pregunta, tu eliges

Al Dios de los húngaros

Juramos

Juramos que esclavos más

No seremos

 

Hasta ahora fuimos esclavos

Nuestros antepasados malditos

Que vivieron y murieron libres

No pueden descansar en tierra de esclavos

Al Dios de los húngaros juramos

Juramos que esclavos más

No seremos

 

Hombre granuja de ningún lado,

Que ahora, si es necesario, se atreva a morir

Más preciada su andrajosa vida

Como el honor de la patria

Al Dios de los húngaros juramos

Juramos que esclavos más

No seremos

 

La espada es más brillante que las cadenas

Adorna mejor los brazos

Y sin embargo, llevamos cadenas

Aqui contigo, nuestra vieja espada

Al Dios de los húngaros juramos

Juramos que esclavos más

No seremos

 

El nombre húngaro volverá a ser hermoso

Digno de su vieja reputación

Lavemos la vergüenza

De los siglos malpasados!

Al Dios de los húngaros juramos

Juramos que esclavos más

No seremos

 

Donde nuestras tumbas se levantan

Nuestros nietos se postran

Y, con una canción de bendición

Dicen nuestro santo nombre

Al Dios de los húngaros juramos

Juramos que esclavos más

No seremos

 

 

Petőfi Sándor (Pest, 1848 május)

 

Mit nem beszél az a német

 

Mit nem beszél az a német,

Az istennyila ütné meg!

Azt követeli a svábság:

Fizessük az adósságát.

 

Ha csináltad, fizesd is ki,

Ha a nyelved öltöd is ki,

Ha meggebedsz is beléje,

Ebugatta himpellére!...

 

Ha pediglen nem fizetünk,

Aszondja, hogy jaj minekünk,

Háborút küld a magyarra,

Országunkat elfoglalja.

 

Foglalod a kurvanyádat,

De nem ám a mi hazánkat!...

Hadat nekünk ők izennek,

Kik egy nyúlra heten mennek.

 

Lassan, német, húzd meg magad,

Könnyen emberedre akadsz;

Ha el nem férsz a bőrödbe',

Majd kihúzunk mi belőle!

 

Itt voltatok csókolózni,

Mostan jöttök hadakozni?

Jól van hát, jól van, jőjetek,

Majd elválik, ki bánja meg.

 

Azt a jó tanácsot adom,

Jőjetek nagy falábakon,

Hogy hosszúkat léphessetek,

Mert megkergetünk bennetek.

 

Fegyverre nem is méltatunk,

Mint a kutyát, kibotozunk,

Ugy kiverünk, jobban se' kell,

Még a pipánk sem alszik el!

 

Joel Simon (traductor, Villa Ángela, 2025)

 

LO QUE NO DICE ESE ALEMÁN...

 

Lo que no dice ese alemán, 

¡Que lo parta un rayo! 

Lo que exige la germanidad: 

Que paguemos sus deudas. 

 

Si lo hiciste, págalo también, 

Aunque te cueste la lengua, 

Aunque te mueras en el intento, 

¡Al diablo con todo!... 

 

Y si no pagamos, 

Dice que ¡ay de nosotros!, 

Guerra enviará contra los húngaros, 

Y ocupará nuestro país. 

 

¡Ocupa a tu maldita madre, 

Pero no a nuestra patria!... 

¿Guerra nos declaran ellos, 

Que siete van a cazar un conejo? 

 

Despacio, alemán, tómatelo con calma, 

Fácilmente te encontrarás con tu igual; 

Si no cabes en tu piel, 

¡Nosotros te sacaremos de ella! 

 

¿Vinieron a besuquearse, 

Y ahora vienen a guerrear? 

Está bien, está bien, vengan, 

Ya veremos quién lo lamenta. 

 

Este buen consejo les doy: 

Vengan en zancos grandes, 

Para que puedan dar pasos largos, 

¡Porque los haremos correr! 

 

Ni siquiera los dignamos a las armas, 

Como a los perros, los azotaremos, 

Así los golpearemos, no hace falta más, 

¡Y ni siquiera se nos apagará la pipa!