Kolumbiai Családtörténetek 1. rész: A Darabos család

Szatmártól Kolumbiáig

/ Dr. Léránt Andrea /
lerant.andrea2025 képe
A kolumbiai magyar bevándorlási hullámokról és az ide érkező családok eredetéről viszonylag szűkös szakirodalom áll rendelkezésre. Éppen ezért kiemelt célom ösztöndíjas időszakom alatt néhány figyelemre méltó családtörténet feldolgozása, amelyek révén rendkívül izgalmas emberi sorsokat ismerhetünk meg.
A Darabos család a gyerekekkel - a képről hiányzik LászlóDarabos Magdalena és MáriaDarabos Isabela és MáriaNágel Emma néni

A Sopóban élő Darabos családdal már tavaly alkalmam nyílt megismerkedni. Idén ismét felkerestem őket, hogy a családtagokkal folytatott interjúk révén még mélyebben feltárhassam a család gazdag történetét. Sopóban Darabos Máriával, és Darabos Yolandával beszélgettem, akik elmesélték, hogy hogyan és mikor érkeztek a szüleik Kolumbiába.

Sopó egy bájos kolumbiai község Cundinamarca megyében, Bogotától északra, körülbelül 39 km távolságra helyezkedik el. A főváros közelsége miatt népszerű úti cél a Bogotában élők számára hétvégi kirándulásokhoz és a városi nyüzsgés elől való elmeneküléshez. De hogy kerül ide egy magyar család? Miért található Sopóban egy Kifli elnevezésű cukrászda és pékség? Ennek jártam utána.

A Darabos Család története: Szatmártól Kolumbiáig

A Darabos család története a mai Románia területén, Szatmár megye déli részén fekvő Krasznabélteken vette kezdetét. Itt fonódott össze Darabos Bálint és a sváb származású Nágel Emma sorsa, akik házasságot kötöttek. A frigy után a család a mai Szerbia, Vajdaság tartományában található Doroszlóba költözött.

Házasságukból hat gyermek született: Katalin (1946-2023), Magdalena (1936-2024), László (1941 - 2008), Yolanda (1937), Isabela Erzsi (1949), Mária (1951). A kommunista rezsim elől menekülve a szülők a hat gyermekkel együtt útnak indultak, azzal a céllal, hogy Észak- Amerikában telepedjenek le. Tervük azonban nem valósult meg.

Három évet töltöttek egy trieszti menekülttáborban, mielőtt 1954-ben végre felszállhattak a Marco Polo nevű hajóra. Itt a táborban Yolanda óvónőként dolgozott, aki sváb származásúként jól beszélt németül, magyarul, jugoszlávul (a szerbhorvát korabeli elnevezése) is.  Huszonnégy napos tengeri utazás után Cartagenába érkeztek.

A szülők nyelvtudás, anyagiak és helyismeret nélkül vágtak neki az ismeretlennek, és mélységesen elkeseredtek, amikor megérkeztek a Karib-térségbe. Az anyagiak, a nyelvtudás hiánya, a bizonytalanság félelemmel töltötte el őket.

Új élet Kolumbiában és a Kifli vállalat megalapítása

A család végül Bogotába, majd onnan Sopóba költözött, ahol végleg letelepedtek. Itt kezdett el Mária Darabos kézműves módszerekkel, saját otthoni konyhájában európai típusú leveles tésztákat, kúpokat és egyéb süteményeket készíteni. Az 1974-ben alapított vállalatuk a Kifli nevet kapta.

Rengeteg munkával, lépésről lépésre építették ki vevőkörüket. Egy jelentős mérföldkő volt, amikor 42 évvel ezelőtt stratégiai együttműködést kötöttek a helyi, svájci alapítású Alpina gyárral, amelynek azóta is megbízható beszállítói.

A Darabos család: cukrászok, méhészek és úttörők

A nagy Darabos család majdnem minden tagja a cukrászatot választotta hivatásként. Yolanda Darabos alapította a Galletería y Bizcochería Budapestet, amelyet ma gyermekei, María Yolanda és Luis Fernando vezetnek. Ők több mint 50 éve az Alpina beszállítói is. Hasonlóképpen, Magdalena Darabos egy hagyományos csokoládés kekszgyár alapítója volt, amelyet ma már a gyermekei visznek tovább.

Katalina Darabos volt az egyetlen, aki magyar férjhez ment hozzá, Vetek Józsefhez. Ők Antioquiában telepedtek le, és méhész vállalkozók voltak. Isabel (Erzsi) Darabos az országban az elsők között állított elő ultrapasztőrözött tejet, és ezért elismerést is kapott.

László Darabos fiatal korában csodálat tárgya volt Sopóban, mivel képes volt ostorral kiütni egy cigarettát az önkéntes szájából anélkül, hogy hozzáért vagy megsértette volna.

A család kalandos története szép példája annak, hogyan élnek tovább a magyar hagyományok és nevek a kolumbiai diaszpórában.