Bogotá az 1950-es években
András elbeszélése szerint abból a generációból, akik 1950 előtt érkeztek Kolumbiába, sajnos már mindenki elhunyt. Mikor András szülei megérkeztek, kevés magyar volt Kolumbiában. Volt egy kisebb magyar származású zsidó közösség, akik a magyarországi antiszemitizmus erősödése miatt, a vészkorszak elől menekültek Latin-Amerikába az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején. Okos, tehetséges, vagyonos emberek voltak, akik jó szívvel fogadták az újonnan érkező magyar menekülteket.
Meleg András feljegyzéseiben jó pár magyar zsidó családról megemlékezik, akik az 1950-es évek előtt érkeztek Kolumbiába. Sokan kezdtek új vállalkozásba: a Brückner család könyvkiadót alapított, a Steuer család tulajdonában volt az Almecenes Tía nevű bolthálózat. Az első Tía üzlet 1940. október 14-én nyílt meg Bogotában, a Carrera Séptimán. Üzleti modelljük újdonságnak számított Kolumbiában, mivel egy helyen kínáltak széles választékot élelmiszerekből, háztartási cikkekből, ruházatból, illatszerekből és elektronikai eszközökből, mindezt alacsony áron. A "Tía" név a "Tiendas Industriales Asociadas" (Társult Ipari Üzletek) rövidítése. A Tía népszerű volt a kolumbiaiak körében, és országszerte terjeszkedett, összesen 27 üzletet nyitottak 13 városban, köztük Medellínben, Bucaramangában, Barranquillában, Cúcutában és Ibaguéban.
De voltak a zsidó közösség tagjai között mérnökök, például Schuk István, aki a kolumbiai Philips gyár igazgatója volt (1977-ben hunyt el). Számos kereskedő akadt a családok között, így Berger Sándor és Pallós Tibor, akik nemcsak arannyal kereskedtek, hanem ékszereket is gyártottak. Textilipari mérnökként dolgozott Bognár Ervin. Több magyar fogorvos is került ki közülük, Kampler és Mezey doktorok szintén a bogotai zsidó közösség tagjai voltak.
A bogotai magyar zsidó közösség tagja volt Áldor Péter (1904-1976) karikaturista és rajzművész, aki legismertebb munkája egy, a holokauszt borzalmait dokumentáló, 18 rajzból álló gyűjtemény, melynek címe egyszerűen "1944". Ez a kötet 1945-ben, Budapesten jelent meg. Egy példánya a New York-i Metropolitan Museum of Art gyűjteményében is megtalálható. Áldor Péter szintén Kolumbiában lelt új hazára.
Számos ügyvéd is volt a közösségben: Horváth Béla nevét említette Meleg András. Horváth Béla fia Horváth János Mihály (más néven John Michael Horváth) kiemelkedő magyar-amerikai matematikus volt, aki jelentős hatást gyakorolt a kolumbiai matematika fejlődésére. 1951-ben érkezett Bogotába, azzal a céllal, hogy megerősítse a matematika területét az újonnan alapított Universidad de los Andes (Andok Egyetem) mérnöki, építészeti és közgazdasági szakjain. Azonban érkezése után kapcsolatban állt a Universidad Nacional-lal is, ahol számos kurzust tartott és magas szintű, a kolumbiai egyetemi környezetben teljesen újdonságnak számító matematikai szemináriumokat vezetett. Kolumbiai tartózkodása alatt, és az ő közreműködésével, létrehozták a matematika szakot a Universidad Nacionalon és 1955-ben a Kolumbiai Matematikai Társaságot (Sociedad Colombiana de Matemáticas).
Szintén ügyvédként tevékenykedett az Uprimny testvérek egyike, Leopold Uprimny Rosenfeld (született Szombathelyen 1906-ban), míg a másik Umprimny testvér orvos volt. Az Uprimny család egy ismert név Kolumbiában, ugyanis Leopoldnak 7 gyermeke született, aki 1977. június 19-én hunyt el Bogotában. Gyermekei közül ismert Kolumbiában: Rodrigo Uprimny Yepes: kiemelkedő jogtudós és akadémikus, Sebastián Uprimny: olimpiai sífutó.
Szintén a közösséghez tartoztak, és András név szerint említette Steiner Györgyöt és családját, Link Ferencet és családját, valamint Fekete Béla mérnököt és feleségét Klárát.
A zsidó közösség tagja volt Rosenberg István, aki a Laboratorios Hormona főigazgatója volt. A gyár fontos szereplő volt a kolumbiai gyógyszeriparban.
A Meleg család Bogotában
A Meleg család 1951-ben érkezett meg Bogotába, ekkor a kolumbiai főváros lakossága mintegy 650.000 fő volt. Mivel a város jóval kisebb volt a mostani méreténél, a kapcsolattartás is jóval könnyebb volt. Hamar híre ment annak a magyar közösségben, ha újabb magyarok érkeztek a városba. András édesanyja, Ruttkay Teréz megérkezésük után jó barátságba került Fekete Klárával és férjével, Fekete Bélával, és velük együtt nyitottak üzletet, ahol bőrtermékeket árusítottak. Itt jól tudták hasznosítani András szülei a Párizsban megtanult bőrműves ismereteket. A családdal jó viszonyt ápoltak, Fekete Béla tanította meg őket bridzsezni is. Ezt a kártyajátékot András a mai napig szívesen játssza, sőt Bogotában az Universidad Los Andes öregdiákjainak bridzsórákat is szokott tartani.
Különleges alakja volt az 50-es években a bogotai magyar közösségnek Mosdóssy Imre is, akivel Meleg Gábor és családja jó barátságot ápolt. Mosdóssy 1945-ben hagyta el Magyarországot. Élt Németországban, Franciaországban, majd Kolumbiában telepedett le. Bélyeg- és éremtervezőként vált rendkívül ismertté. Közel kilencszáz bélyeget tervezett számos ország, többek között Kolumbia, Kanada, Haiti és Honduras számára.
Bogotában talált új otthonra a Lenz család is. A Lenz család egy ősi előkelő római katolikus polgári származású család volt Magyarországon. Lenz József és Lenz Klára 1947-48-ban érkezhettek Kolumbiába.
Magyar Egyházközösség – magyar nyelvű papok Bogotában
A Bogotában élő magyarok egy csoportja 1955-ben Meleg Gábor és Marikovszky Zoltán vezetésével hozta létre a Szent István Magyar Egyházközséget. (Marikovszky Zoltán 1948-ban érkezett Bogotába, Argentínából. A Magyar Történelmi Szemle, A külföldi magyar történész munkaközösség lapjának szerkesztője volt Buenos Airesben.) A plébánia 2015-ig működött, édesapja halála után András vette át a plébánia irányításával járó feladatokat. Évente legalább négy magyar nyelvű misét tartottak: márciusban, augusztusban, októberben és karácsonykor. A misék után magyar ebéd volt pogácsával, vagy elmentek utána közösen sörözni. Mivel saját templomuk nem volt, a bogotai német plébániával (Parroquia de San Miguel) egyeztek meg, hogy helyet adnak a magyar miséknek.
Több magyar nyelvű pap is volt ebben az időben Bogotában: Nyisztor Zoltán (1949-ben érkezett), Balogh Sándor jezsuita szerzetes (1950-ben érkezett), Kékesy Imre (1955-ben érkezett), Dénes Gergely (1950-ben érkezett), Ruzsik Vilmos (1948-ban jött), Megyer József jezsuita szerzetes (1950-ben érkezett).
Nyisztor Zoltán (1893–1979) katolikus pap, író először Kolumbiában, az őserdőben volt misszionárius, amely rendkívül embert próbáló feladat lehetett. Egyik művének címe is "A dzsungel indiói" (1978), amely valószínűleg erre az időszakra reflektál.
Ezt követően Bogotában lelkészként szolgált a magyar közösség körében, majd következő állomáshelyére, Venezuelába ment. Végül visszatért Európába, és élete utolsó két évtizedét Rómában élte le (1961-től). Spanyolul írt könyve, az En las ganas del espionaje ruso 1951-ben jelent meg Madridban, amelyben Mindszenty József élettörténetét dolgozza fel.
Megyer József 1951-ben a Jezsuita Rend engedélyével és a rendfőnök jóváhagyásával Kolumbiába érkezett, a kivándorolt magyarok lelkésze volt Bogotában. Innen Medellínbe és Baranquillába ment, Mexikóvárosban hunyt el 1966-ban.
Ruzsik Vilmos a lazarista rend tagja volt, a rend küldte Kolumbiába 1948-ban, ahol jelentős egyházi és oktatói feladatokat látott el: 1948-ban a bogotai szemináriumban a filozófia tanára lett. 1950-ben a Garzóni, Santa Martai, majd Zipaquirái egyházmegyék szemináriumainak rektora volt. Ez komoly vezetői pozíciót jelentett az egyházi oktatásban. 1964-ben Ibaguéban teológiát tanított. Kolumbiai missziója 1968-ig tartott. 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét.
Kékesy Imre különleges alakja volt a kolumbiai vallási életnek. Magyarországon, Melencén született 1905-ben, 1938-ban Sanghajban szentelték pappá. Gyakorló orvosként lépett be a jezsuita rendbe, majd Kínába ment misszionáriusnak. A tamingi magyar jezsuita misszióban dolgozott. Innen helyezték a jezsuiták Bogotába, ahol magyar miséket tartott. András elbeszélése szerint Kékesy Imre gyakran látogatta a családot, sok érdekességet mesélt Kínáról, és négy kínai dialektusban beszélt. Mivel Kékesy Imre orvos is volt, mikor látogatóba érkezett hozzájuk, édesanyja mindig megkérte, hogy vizsgálja meg a betegeket is, adjon tanácsot a betegségekkel kapcsolatban is. Kékesy Imre 1986-ban hunyt el Medellínben.
Dénes Gergely jezsuita szerzetes volt. A jezsuiták (Societas Iesu – SJ) gyakran vállaltak missziós feladatokat, különösen azokon a területeken, ahová a kommunista üldözés elől menekültek a papok Magyarországról. Miután el kellett hagynia Magyarországot, Dénes Gergely Latin-Amerikába került, 1950-től szolgált Bogotában.
Az 1956-os magyarok segítése
A legtöbb magyar az 1956-os bevándorlási hullámot követően volt Bogotában, András becslése szerint 400-ra tehető az akkori magyar közösség létszáma. A Kolumbiába érkező magyarokról Meleg András részletes listát készített, amelyet a cikk függeléke, és a fotógaléria is tartalmaz. Itt az érkező magyarokat évek szerint csoportosítva találjuk meg, sok esetben megjelölve a foglalkozásukat, házastársuk nevét, gyermekük nevét.
A Szent István Magyar Egyházközség tagjai 1956-ban egyesületet hoztak létre, hogy az 1956-os magyarok Kolumbiába érkezését segítsék az ügyintézésben, felvették a kapcsolatot a kolumbiai hatóságokkal, hogy könnyítsenek a magyar menekültek adminisztrációs terhein. Az egyesület logója a cikkhez tartozó képgalériában található. Itt kell megemlíteni Báró Adamovics Kapisztrán Stefánia nevét, aki két éven keresztül fáradhatatlanul segítette a Kolumbiába érkező ’56-os magyarokat.
Meleg Gábor számos család letelepedésében segített Kolumbiában. Mivel a kolumbiai hadseregnek és rendőrségnek nem voltak vívóedzői, ezért José del Carmen Gomez ezredes kérésére Meleg Gábor segített magyar vívóedzőket toborozni Kolumbiába. Hirdetést adott fel német lapokban, mert tudta, hogy 1956 után sok kiváló magyar sportoló menekült Németországba. Így segítségével öt magyar család is érkezett Kolumbiába:
Ujfalussy Ákos és családja: Ujfalussy az 1937-es párizsi világbajnokságon férfi tőr egyéni számban a 8. helyen végzett. Kétszeres főiskolai világbajnok és háromszoros országos bajnok vívó volt. 1956-ban, a forradalom után jött Kolumbiába, és jelentős hatást gyakorolt a kolumbiai vívósportra. Bogotában hunyt el 1979 nyarán.
Lengyel Sándor és családja: Ők Cartagenába mentek tovább, itt szolgált a vízi erőknél.
Pesthy Károly és családja: Pesthy Károly képzett magyar vívómester volt, aki a híres magyar vívóiskolában kapott képzést. 1956 után, a forradalmat követően hagyta el Magyarországot családjával együtt. Az első megállójuk Kolumbia volt, de végül Amerikába, az Egyesült Államokba emigráltak. 1962-ben a Rutgers Egyetem vívó- és teniszcsapatainak edzője lett. Fia Pesthy Pál.ezüstérmet szerzett az 1964-es tokiói olimpián párbajtőrvívásban.
Szabolcs András: Caliban a Marco Fidel Suarez légibázison szolgált
Hegedüs István: a Cartagenai Haditengerészeti Főiskola tanáraként dolgozott
Bogotából Cotába
Kis kitérő után térjünk vissza a Meleg család történetéhez. A szülők 1956-ban hétvégi telket vettek Cotában. Először csak hétvégenként jártak ki a Bogotá melletti kisvárosba, majd 1975-ben végleg ott telepedtek le. A szülők „magyar stílusú” házat építettek a telekre. A tornácos házat Nászay Miklós magyar építész tervezte, aki 1948 körül érkezett családjával Bogotába. Ebben a házban lakott haláláig Meleg Gábor feleségével, Ruttkay Terézzel, itt is hunytak el.
A család igyekezett tartani a magyar hagyományokat, karácsonykor bejglit sütöttek, illetve András elmesélése szerint az 1950-es években élt még olyan idős néni Bogotában, aki kézzel nyújtotta a rétest. Dankó mamától gyakran vásároltak házi rétest.
A család gazdálkodott, csirkéket nevelt Cotában, a tojásokat Bogotába hordták be eladni. Az 1956-os hullámmal érkezett Hortobágyi Imre feleségével, Edit nénivel, akik magyar vendéglőt nyitottak Bogotában. A tojásokat az ő vendéglőjük vette át. A vendéglő egészen a 90-es évek elejéig működött Bogotában. Érdekességként jegyezte meg András, hogy a Hortobágyi házaspár egyik fia, Dr. Hortobágyi Gábor az egyik legismertebb és legelismertebb emlőrák-kutató és klinikai onkológus a világon. Számos díjjal és elismeréssel jutalmazták munkásságáért, mind tudományos, mind klinikai területen.
Szintén Cotában, a szülői ház melletti telek mellett telepedett le András nővére, Zsuzsa (elhunyt 2015-ben), valamint Meleg András is családjával. Házaik a beszédes Los Carpatos (Kárpátok) és Santa Isabel de Hungría (Magyarországi Szent Erzsébet) nevet viselik. Zsuzsa 1982-ben költözött Cotából Amerikába a férjével. Itt is hunyt el 2015-ben New Orleansban.
András gépészmérnöki diplomát szerzett, a bogotai Universidad de los Andes egyetemen tanult, mesterdiplomáját Amerikában szerezte. 16 évig volt az Escuela Colombiana de Ingeniería Julio Garavito tanára. 1974-ben vette feleségül Clemenciát, akivel három gyermekük született: Alejandro (1976) Bogotában él, Nicolas (1978) Londonban, Catalina (1981) Ecuadorban.
1975 – Mindszenty József bíboros, hercegprímás látogatása Bogotában
Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1975 áprilisában, nem sokkal halála előtt látogatott el Bogotába. Ez a dél-amerikai útja utolsó nagyobb külföldi útja volt, amelynek során Venezuelába és Kolumbiába utazott. 1975. április 21. és 26. között tartózkodott Kolumbia fővárosában. Bogotában Ruzsik Vilmos franciaországi magyar főlelkész kísérte a tartózkodása során.
A Szent Mihály katolikus egyházközségnél szállásolták el, amely a városban élő németajkú katolikusok gyülekezete volt. Mindszenty József kolumbiai útja, ahogyan az összes külföldi útja az emigrációja idején, nagy jelentőséggel bírt a magyar diaszpóra számára, és alkalmat adott neki, hogy kapcsolatot tartson az élő magyar katolikus közösségekkel.
Mindszenty fogadásában nagy szerepe volt a Szent István Magyar Egyházközségnek. A fotógalériában mellékeltem az ünnepi fogadás részletes forgatókönyvét és az ülésrendet. Mindszenty ellátogatott Meleg Gáborék cotai házába is, itt készült az a kép, amelyen Ruttkay Teréz Ruzsik Vilmos és Mindszenty bíboros társaságában látható.
Ekkor avatták fel Kolumbia fővárosának székesegyházában azt a márványtáblát, amely azt a tényt örökíti meg, hogy Mindszenty József nem sokkal halála előtt misét celebrált Bogotában. Érdekesség, hogy a székesegyház patrónája Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király leánya. A márványtábla felállítása Meleg Gábor ötlete volt, és végül az ő tervei alapján valósult meg.
Mindszenty bíboros alig néhány héttel dél-amerikai útja után, 1975. május 6-án hunyt el Bécsben.
Kolumbiai magyarok a 80-as években
András elmondása szerint a 80-as években a kedvezőtlen gazdasági és politikai helyzet miatt, aki tudott, elmenekült Kolumbiából. Sokan mentek Észak-Amerikába, Venezuelába és Panamába
