A vidám muzsikát és táncot ismét a Bekecs Zenekar, valamint Tálas Ági és Kiss Zsolt profizmusa biztosította. A gyereksereg ámulva-bámulva, nagyokat hahotázva követte végig Ági és Zsolt, valamint a zenekar tagjainak farsangi produkcióit, a kecske-és menyasszonyvásárt, majd hasonló lelkesedéssel táncolt apraja-nagyja a jól ismert moldvai, felcsíki dallamokra.
Mindeközben négy különböző kézműves műhely közül válogathattak a szusszani vágyók. A szövés, gyöngyfűzés, horgolás mellett ez alkalommal ijesztő vagy éppen mosolygós farsangi maszkokat készíthettek a gyerekek, ki-ki a maga ízlése szerint, amik közül néhány igazán rémséges busó álarc is kikerült. Emellett a tél és a hideg hatásos elűzése érdekében újrahasznosított camembert-dobozokból pörgődobok is készültek, amelyek aztán vígan pörögtek, dübörögtek, esetenként fegyverré is átalakultak készítőik kezében.
Az este beálltával fokozatosan kicserélődött a vendégsereg, a kisgyermekes családokat felváltották a fiatal felnőttek és az idősebb generáció, így miután a zenekar elfogyasztotta a vacsorát, kezdetét vette a felnőttek tánca. Ez alkalommal feltűnően sok volt a kultúránk iránt érdeklődő külföldi vendég is, akik nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a tánctanulásba, nótázásba, sőt a bátrabbak a csujjogatással is megpróbálkoztak. A mulatság a büfében zajlott, így végig igazi folkkocsma-hangulat volt. Mivel a táncház január 20-ára esett, ezért az Ágnesekről sem feledkeztünk meg, így a köszöntő dal most nekik szólt.
Az éjfél beálltával szedelőzködnünk kellett, hisz a “hajnalig tartó” muzsika brüsszeli időszámítás (azaz a házirend) szerint éjfélig tarthat. Ez azonban nem csorbított a táncház nyújtotta közösségi élményen, az együvé tartozás érzésén, amit kicsi és nagy, idős és fiatal, magyar és nem-magyar most is egyaránt átélhetett. A következő táncház március 10-én lesz, amire ismét mindenkit nagy szeretettel várunk!
