A mostani tábort Tahy Kristóf, a portlandi csapat vezetője és Ivanics Anikó ösztöndíjas társam szervezték. Ezúton is gratulálok nekik! Hatalmas munka volt, de példaértékű tábort teremtettek. A szervezés nagy részét ők végezték, a többi felnőtt cserkészt, vezetőt csak később vonták be a munkába. A négynapos tábort próbáltuk minél sokszínűbbé és emlékezetesebbé tenni a cserkészek számára. A tábor Oregon Államban, egy csendes, barátságos kempingben volt az erdő közepén. Elég sokat esett az eső, de ez a tábort nem befolyásolta. A megérkezést követően a gyerekekkel el is kezdtünk több ismerkedős, névtanulós játékot. Kezdetben kicsit zárkózottak voltak, de végül mindenki nagyon megnyílt. Vacsora előtt beosztották a cserkészeket őrsökbe és kinevezték az őrsvezetőket. Jó magam is őrsvezetői feladatot kaptam. Sosem voltam ez idáig cserkész, de nagyon sajnáltam, hogy kimaradt a gyerekkoromból. Életem első cserkésztábora szeptemberben a washingtoni cserkésztábor volt. Anikó, ösztöndíjas társam nagyon rendes volt, mert a tábort megelőzően próbált felkészíteni és oktató anyagot is küldött, hogy a cserkészethez szükséges alapinformációkat elsajátíthassam.
Kíváncsian, lelkesen, tettre készen érkeztem a táborba. Az első este gyorsan eltelt, a gyerekek takarodója után következett a vezetőségi megbeszélés, ahol a másnapi teendőket, feladatokat osztottuk be. Már a megbeszélés végén éreztem, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy egy nagyszerű tábor élményével gazdagabban térhessünk majd pár nap múlva haza. A másnap kora reggeli ébresztő nem esett olyan jól senkinek sem, de a gyerekek nagyon szófogadóan álltak sorba a reggeli tornához. Miután felkészítették a testüket a kihívásokra, reggeli következett. A reggeli után aztán beindultak a programok. Játékok, kézműves foglalkozások, vetélkedők és egy kis tanulás is. A gyerekek mindegyiket nagyon élvezték. A tábor témája az 1848-as forradalom és szabadságharc volt. A tánctudásomnak köszönhetően megkaptam Kossuth Lajos szerepét. Kicsit tartottam a feladattól, mert a színészet sosem tartozott az erősségeim közé, de próbáltam minél alaposabban felkészülni, hogy ne okozzak csalódást a cserkészeknek. A jelenetek jól sikerültek. A gyerekek lelkesen csatlakoztak, amikor Táncsics kiszabadítását játszottuk el nekik és a börtönőrök ellen kértük a segítségüket. Nem ez volt az egyetlen olyan program a táborban, ahol a gyerekek a felnőttekkel mérkőzhettek meg. Volt olyan számháború, amikor az összes gyerek a felnőttek ellen játszott. Mondanom sem kell, csúnyán 'leigáztak' bennünket. Több, számomra emlékezetes pillanata volt a tábornak, az egyik ilyen, amikor hosszú és fárasztó portya végén kiértünk egy tisztásra és métázni tanítottuk a gyerekeket. Egy másik pedig, amikor utolsó este, a tábortűz után cserkésszé avattak. Ez nagyban társam, Anikó érdeme. Köszönöm neki! A táborból minden gyermek és felnőtt szép emlékekkel térhetett haza. A tábor nagyban segíti a vezetők és a cserkészek munkáját is. Az élménydús tábor után új lendületre kaptak és izgatottan várták a következő cserkészfoglalkozást.
