Balatoni Katalin módszertani workshopja Nürnbergben
Játékgyűjtemény és eszköztár a hagyományos ünnepekhez
A módszertani továbbképzés egyik célja az volt, hogy a nap végére a résztvevők a népi játékok, dalok, táncok, mondókák gazdag eszköztárával rendelkezzenek, mégpedig olyanokkal, amelyek kapcsolódnak egy-egy hagyományos ünnephez. A tematikában olyan hagyományos ünnepek, illetve a paraszti világ évkörében fontos vonatkoztatási pontok szerepeltek, mint a farsang, a böjti időszak, a Gergely-nap, március 15., a Szent György-nap, a húsvét, a pünkösd és a Szent Iván-éj. Farsangra többek között ezt a dalt is megtanulták a képzés résztvevői:
Ez a kislány várja a farsangot,
mert megunta a magányosságot.
Ki-kiáll a kiskapu elibe,
fáj a szíve a páros életre.
A Szent György napjára napot és esőt varázsoltak, húsvét alkalmából eljátszották, hogy komatálat visznek egymásnak, Szent Iván napjához kötődően pedig piros tulipánokból tüzet raktak, és átugrottak fölötte (a tulipánok szerepére később még visszatérünk).
Néhány további dalszöveg a fenti alkalmakhoz:
Március 15-re:
Várba harangoznak, városba dobolnak,
A ghymesi legények táborba indulnak,
Nagy a híre hop, hop, hop!
Komatálküldéshez:
Komatálat hoztam, meg is aranyoztam,
Koma küldte komának,
Fogadja el magának,
Ha nem fogadja el magának,
Visszaviszem azon az úton, amelyiken hoztam!
Az énekes játékok mellett számos mozgásos játék és mondóka is előkerült, a tulipánok kinyíltak és táncra perdítették a csoportot.
A tulipánokról
Az egyes táncok felépítésénél fontos didaktikai elv volt a mozdulatsorok elemekre bontása. A didaktizálásban hasonló elveket követett a továbbképzés, mint amit a 2018 novemberében Nürnbergbe látogató egyetemi oktató, Lévai Péter is fontosnak tartott hangsúlyozni:
„[…] amíg maguk a tánc alapjául szolgáló elemek nincsenek gyakoroltatva, a gyerekek nem fognak megtanulni táncolni, legfeljebb másolni, ha sokat gyakoroltak.”
Az egyes mozdulatelemek kódja egy-egy színes tulipán volt, és a kódok egyenkénti megtanulása után már könnyedén össze lehetett állítani összetettebb mozdulatsorokat. A képzés végére a csoport olyan moldvai táncokat is el tudott táncolni, mint a Bulgáros, Pingvines vagy a Kezes.
Értékközvetítés és kompetenciafejlesztés
A képzés másik célja az volt, hogy a résztvevőkben tudatosítsa: a népi játékoknak nemcsak értékközvetítő, hanem kompetenciafejlesztő szerepe is van. Talán az értékközvetítő szerep szorul kevesebb magyarázatra, hiszen a dalokban, táncokban, mondókákban kódolva van a régi paraszti élet értékrendje, látásmódja és tapasztalatvilága. Ahogy Balatoni előző napi előadásában említette:
„[…] tudnunk kell azt, hogy a paraszti kultúrában a gyerekek a népi játékon keresztül tanultak meg mindent: a teljes szocializációs folyamatukat áthatotta a játék.”
Ahogy a régi világban, ez most is kifogástalanul működik. Explicit magyarázatok helyett könnyebben és erőfeszítés nélkül tudják elsajátítani a közvetíteni kívánt kulturális tudást, ha játszanak.
Hogyan és milyen kompetenciákat fejlesztenek a népi játékok?
Minden játéknak megvan a maga funkciója. Nem ritka, hogy egy játék több kompetenciát is fejleszt. Egy babzsákos játék különböző variációiban például egyszerre tudja fejleszteni a gyerekek szem-kéz koordinációját, eszközhasználatát, figyelmét, koncentrációját és együttműködőkészségét. A játékok módosíthatók – például lehet őket úgy alakítani, hogy a pedagógus más-más érzékszerveket vonjon be –, de arra figyelni kell, hogy a játék által fejlesztendő területek ne változzanak:
„Mindig figyelek arra, hogy nem változtatok a játék jellegén. Mondjuk párválasztó játékból nem fogok sorversenyt csinálni”.
A játékok kipróbálása után Balatoni többször utalt rá, hogy melyik játékot milyen fejlesztő céllal és melyik korosztálynál lehet használni.
A workshop kellemes, családias hangulatban telt, és bár mindenki jól elfáradt a program végére, biztosak vagyunk benne, hogy sok gyerek hálás lesz a nálunk megtanított játékokért. Köszönjük a látogatást, gyere máskor is, Kata!
