Szervezetek az ifjúság szolgálatában
2019. február 9-én a Nürnbergi Magyar Iskola adott otthont a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland, röviden BUOD) oktatásügyi konferenciájának. Az előadókat és a résztvevőket Dr. Klement Kornél, a BUOD elnöke és Friedrich Ireghy Annamária, a BUOD oktatásügyi munkacsoportjának vezetője köszöntötte.
Ifjúsági munka a BUOD tagszervezeteiben
„Azért vagyunk itt, hogy az itt felnövő gyermekeinknek magyar kötődést, magyar tudatot adjunk, és hogy [megvitassuk], ehhez hogy tudunk hozzájárulni” – mondta köszöntőjében Dr. Klement Kornél, majd röviden összefoglalta, hogy a BUOD-hoz tartozó 35 tagszervezetben hol folyik ifjúsági munka magyar óvodákban, hétvégi magyar iskolákban vagy cserkészcsapatokban. Berlinben, Hamburgban, Hannoverben, Frankfurtban, Stuttgartban, Ulmban, Regensburgban, és Nürnbergben is működnek olyan BUOD-tagszervezetek, amelyek valamilyen formában a németországi magyar ifjúság ügyéért dolgoznak. Hozzáfűzte, hogy a hétvégi iskolákból számos nem BUOD-tag is működik Németországban. A csatlakozás lehetőségre továbbra is adott, és az egyes iskolák különállásának általában nem elvi, hanem egyéb okai vannak: gyakran egyszerűen nem futja az iskolák erejéből arra, hogy erre is figyeljenek. De miért is érdemes csatlakozni? A tagiskolák vezetői a BUOD-on keresztül egyszerűsített pályázati rendszerben pályázhatnak támogatásokra. A Nemzetpolitikai Államtitkárságról kapott támogatást a BUOD az iskolák részére tudja bocsátani ünnepségek megszervezésére vagy tankönyvbeszerzésre. Emellett az egyesületek segítséget kapnak a Kőrösi Csoma Sándor Program megszervezésében, koordinálásában. A fogadó szervezetek és az ösztöndíjasok közös munkája olyan jól működik, hogy idén már 16 tagszervezet jelezte az igényét egy ösztöndíjasra a jövő évre.
A köszöntő beszéd után felszólalt Tordai-Lejkó Gábor müncheni magyar főkonzul, Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, Maren Schöning, a Deutsch-Ungarisches Jugendwerk elnöke, Dr. K. Lengyel Zsolt, a Müncheni Magyar Intézet Egyesület elnöke, Pereszlényi Erika, a Nürnbergi Magyar Iskola vezetője, Martonosi Adrienn, a Nürnbergi Magyar Iskola korábbi munkatársa és Balatoni Katalin, az Így tedd rá! program gazdája.
A magyarság helyzete és identitásőrzés lehetőségei Bajorországban
„Ma Németországban 300.000 magyar él összesen, és […] becsléseink szerint 100.000 magyar van Bajorországban” – mondta Tordai-Lejkó Gábor, majd hozzáfűzte: „Nemcsak az anyaországból, hanem Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről is rendkívül sok magyar érkezik ide, és sokuk keresi a közösségi életet itt, Németországban.”
Bajorország színes és nagy hagyományokkal rendelkezik a magyar vallási és kulturális életben: három magyar nyelvű misszió és 12 magyar vagy vegyes, magyar-német aktív egyesület tevékenykedik a tartományban. „A külhoni magyarokért és a diaszpórában élő honfitársainkért különös felelősséget vállal a magyar kormány”. Ide tartoznak az identitásőrző programok: A Kőrösi Csoma Sándor Program keretében 4 ösztöndíjas van jelenleg csak Bajorországban. Világszerte 500 millió forinttal támogatják a diaszpóra magyarságának közösségi és kulturális életét. Tavaly összesen 8 pályázat nyert Bajorországban, és az idei pályázatok elbírálás alatt vannak.
A legnagyobb német tartomány népessége folyamatosan nő: „Három évtized alatt kétmillió fővel növekedett Bajorország lakossága. Sok kitelepülő személy, pár, család viszont nem gondol arra, hogy megőrizze anyanyelvét. A beilleszkedésre koncentrálnak, és később, esetleg a visszatelepüléskor derül az ki, hogy a gyermekek nem tudnak munkát vállalni, mert nem beszélik olyan szinten a magyar nyelvet, hogy be tudjanak illeszkedni a magyar oktatási rendszerbe vagy a magyar munkaéletbe. Akik tudatosabban élnek, szívesen veszik annak a lehetőségét, amit a magyar iskolák a hétvégi magyar oktatással nyújtanak. Az identitásőrző és alulról szerveződő oktatásnak mindig is megvolt a hagyománya Bajorországban.”
Ami az utóbbi két évet illeti, a Müncheni Magyar Főkonzulátus mindig megküldi Bajor Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékesei részére azt a jelentkezési lapot, amellyel a különböző bajorországi magyar óvodákba és iskolákba lehet jelentkezni, és a minisztérium a főkonzulátus közbenjárásának köszönhetően ezt már minden bajor iskolába eljuttatja: tehát minden szülőhöz eljut a bajorországi magyar oktatás lehetőségének híre, a legalsó szinttől a gimnáziumig. A sikeresen elvégzett félév után a főkonzulátus tanúsítványt bocsát ki, amely mellékletként a bajor iskolai bizonyítvány részét fogja képezni. Jelenleg 572-en tanulnak magyart mint származásnyelvet a konzuli modell keretében. Bajorországban a következő helyszíneken működik hétvégi magyar iskola és óvoda: München, Regensburg, Nürnberg, Augsburg, Ingolstadt, Burghausen, Weiden. Ezekhez csatlakozik jövőre Passau is.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a diaszpóra együttműködése
Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos előadásában áttekintette Nemzetpolitikai Államtitkárság utóbbi években elért eredményeit és jövőbeli célkitűzéseit. „2010-ben tudtuk azt kimondani, hogy minden magyar – a diaszpórában élők is – egyenrangú tagjai a magyar nemzetnek.” Gyakorlatban az első fontos lépés a Magyar Diaszpóratanács megalapítása volt 2011-ben, ahol minden évben Magyarország Budapestre hívja a diaszpóra képviselőit, abból a célból, hogy párbeszédet folytasson a világ különböző részein működő szervezetekkel. 2019-re a Magyar Diaszpóra Tanács a legfontosabb intézménnyé vált az anyaország és a diaszpóra között: a legutolsó gyűlésen mintegy 100 szervezet képviselte magát.
2013-ban indultak el a diaszpórának szóló programok, ilyen volt a Kőrösi Csoma Sándor Program, a Mikes Kelemen Program és a Julianus Program. 2016-ban sikerült egy kimondottan a diaszpórának szóló stratégiát megírni, együttműködve a kormányzati szereplőkkel, illetve a diaszpóraszervezetekkel. A stratégia tartalmazza a jövőbeli oktatási, diaszpóra-diplomáciai és gazdasági kapcsolatfejlesztési célokat is. 2018-tól folytatódtak az eddig meghirdetett programok, és ki is bővítették őket. Elindultak a diaszpóratáboroknak szóló programok, kiemelt figyelmet tudtak fordítani a cserkészetre is.
Dr. Szilágyi Péter részletesebben kitért a Kőrösi Csoma Sándor Program eddigi fejlődésére. 2013-ban 47 ösztöndíjassal indult a program, 2018-ban már több mint 140 ösztöndíjas érkezett a világ magyarságához. Csak Németország területén 20 ösztöndíjas működik, köztük 4 egyházi ösztöndíjas. A leggyakoribb ösztöndíjas tevékenységek közé tartozik a rendezvényszervezés, a kommunikációs feladatok ellátása, a nyelvoktatás, a néptánc- és népzeneoktatás.
2017 végétől kezdve az ösztöndíjasok tudnak segíteni a pályázatírásban is, köszönhetően annak, hogy az államtitkárság meghirdette az első diaszpórának szóló pályázatait a magyar szervezetek és hétvégi magyar iskolák számára. A tapasztalatokat összegezve 2018 végén összevont pályázatot írtak ki a magyar szervezeteknek és az iskolák számára, összesen 500 millió forintos keretösszeggel. Összesen 360, Európából 165, Németországból 37 pályázat érkezett be, melyeknek feldolgozása folyamatban van.
Nagy sikereket ért el a Rákóczi Szövetség által lebonyolított és az államtitkárság által támogatott diaszpóra-táboroztatási lehetőség. Régi kérése volt a diaszpórának, hogy fiatalokat lehessen hazahozni Magyarországra, illetve a Kárpát-medencébe. A táborozók megismerhetik Budapestet, a vidéki Magyarországot, illetve egy határon túli magyar területet. Az itt szerzett élményeket a fiatalok hazaviszik, és így is sikerül erősíteni a kapcsolatot a világban élő magyar közösségekkel. 2019-ben 1000 fiatalnak biztosít helyet a Rákóczi Szövetség, ebből 300-at a nyugat-európai fiataloknak.
Az utóbbi években kiemelt figyelem irányult a cserkészet támogatására, és ezen a területen az államtitkárság és a BUOD célkitűzései is összhangban állnak: a fiatalság megszólítása és a magyar értékek megőrzése a jövőben is.
2018-ban újdonság volt a – szintén a diaszpóra-szervezetek kérésére megrendezett – Hétvégi Magyar Iskolák Találkozója, melynek célja a szakmai együttműködés elősegítése, amihez segítséget nyújt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Balassi Intézete is.
Egy szervezet a magyar és német fiatalok együttműködéséért
A konferencián a magyar-magyar mellett a magyar-német kapcsolatok is szóba kerültek: Maren Schöning, a Deutsch-Ungarisches Jugendwerk elnöke egy olyan szervezet tevékenységét mutatta be, amelynek célja kifejezetten a magyar és a német fiatalok közötti kapcsolatok kialakítása és támogatása. Miképpen járul hozzá a Deutsch-Ungarisches Jugendwerk – valamint magyar testvérszervezete, a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület – ezeknek a kapcsolatoknak a kialakításához? És miért teszi ezt?
„Annyi minden van, amit német szemmel nem értünk Magyarországból, és annyi minden van, amit az ember magyar szemmel nem ért Németországból.” – mondta Maren Schöning.
Éppen ezért a Jugendwerk minden egyes programja mindkét ország fiataljai számára elérhető. A szervezők törekednek arra, hogy a fiataloknak kínált programokon a német és magyar fiatalok aránya lehetőség szerint közel azonos legyen.
„A cél, hogy a fiatalok beszéljenek egymással, együtt szerezzenek élményeket, együtt vegyenek részt rendezvényeken, és hogy együtt tanuljanak – nemcsak a nyelvet, hanem a kultúrát is.”
A fenti cél természetes következménye, hogy a szervezet a német fiatalokkal Magyarországot, a magyarokkal pedig Németországot akarja megismertetni. A programkínálatban megtalálhatók a nyári táborok, projektnapok, szemináriumok, vitafórumok.
Maren Schöning egyébként szintén rendelkezik magyar felmenőkkel – és mind a saját szervezete, mind pedig a magyar iskolák szerepét hasonlóan ítéli meg: a mindkét kultúrában otthonosan mozgó fiataloknak nagy szerepet tulajdonít a két ország kapcsolatainak erősítésében.
„Nagyon boldog vagyok, hogy ma itt lehetek, mert az önök szervezeteinek fiataljai mindkét országnak a nagykövetei, nekik mindkét országban vannak gyökereik, meg tudták őrizni a magyar identitásukat. Számomra ez annak idején nem volt lehetséges, és én így aztán német lettem.”
Nemcsak iskolai, egyetemi, hanem gazdasági területen is vannak a szervezetnek projektjei. A friss és korábbi programleírások a szervezet honlapján, a https://www.dujw.org oldalon olvashatók.
*
Beszámolónk második része a bajorországi magyar iskolák szervezeti felépítésével és belső világával folytatódik.
