Sydney-ben elbúcsúztunk az egyetlen magyar nyelvű ausztrál hetilap nyomtatott számától
Valamint közösen mondtak köszönetet a 98. életévében járó Csapó Endrének, a negyven éven át végzett főszerkesztői munkájáért, a nemzetközi összefüggéseket feltáró vezércikkekért és az ausztráliai magyarságért tett sok évtizedes munkáért!
Az ünnepi alkalmon jelen volt a folyóirat teljes szerkesztősége: Márffy Attila, Bagin Lívia, Józsa Erika, Csapó Endre, akiket Rozgonyi Magdolna, a New South Wales-i Magyar Szövetség elnöke köszöntött, aki a megemlékezést szervezte, megnyitotta és levezette. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével és felszólalásával Dr. Mikola István nagykövet, Fráter Olivér konzul, valamint Queensland és Victoria államok magyar szervezeteinek vezetői.
A lap 41 éves múltjára való visszaemlékezést Józsa Erika kezdte. A Magyar Élet az 1957-ben indult melbourne-i hetilap jogutódja, mely az 1964-es alapítású sydney-i Ausztráliai Magyarsággal egyesülve vált országos hetilappá 1978-ban. Amint felmenőit, a szülőföldhöz való ragaszkodás és a nemzeti identitás keresése hívta életre. Azé az identitásé, amit a menekülésben, a szülőföld határát átlépve, a negyvennyolcas, az ötvenhatos, de még a nyolcvanas magyar is elvesztett. Egy idegen, más nyelvet beszélő, másként gondolkodó, más értékeknek hódoló országban közösséggé formálódva kellett a kulturális vákuumot magyar tartalommal megtölteni. Az újság helyreállította az otthoni értékrendet, visszahelyezte a nevekre az ékezetet, összekapcsolta egymással az embereket. Tájékoztatott és nevelt. Az írott betűt tudta fegyverként is használni: felemelte szavát azok nevében, akik odahaza nem szólhattak, tudatta a külvilággal, amit a diktatúrák titkolni próbáltak és tette ezt a rendszerváltást követő évtizedekben is.
„Hosszú, nehezen viselt szenvedés után, az utolsó percig harcolva, 61 esztendővel létrejötte után, folyamatos országos megjelenése 41. évében 2018. december 27-én örökre lehunyta figyelő szemét a Magyar Élet. Lapjain egész történelmünk, ausztráliai létünk minden fontos mozzanata: események, emberek, arcok, sikerek, kudarcok. Betűin keresztül jelenlétünk a világban, szavunk az otthoni médiákban hallhatóvá vált. Egyedülálló volt és egészen a miénk: Ez volt a Magyar Élet, A MI MAGYAR ÚJSÁGUNK.”
Az újság nyomtatott változata megszűnt, de a továbbélés formáját keresik a szerkesztők, ami valószínű webújság formában valósulhat meg.
Bárány Márta a New South Wales-i Magyar Szövetség alelnöke felhívta a figyelmet a Magyar Élet szerepvállalására az ausztrál közéletben, politikai vezetők tájékoztatásban az ausztráliai magyarokat érintő kérdésekben és az anyaország történelmi változásainak megismerésében és megértésében, valamint a magyar közösségi élet szerveződésének elősegítésében. A Magyar Élet beszámolt negyven éven át a magyar közélet és politika minden eseményéről, hasábjaiból kiolvasható a magyar történelem.
Dr. Mikola István, Magyarország nagykövete búcsúzott a papírformátumban megszűnő laptól és köszönte meg a negyven éven át végzett munkát. Hangsúlyozta, hogy a magyar közösségért tett munkának a gyümölcse a közösség élete. A nagykövet II. János Pál pápa szavait idézte fel: „A magyarok, keresztény államalapító nemzet, hivatásuk van Európában!” melyet a pápa személyes találkozójuk alkalmával mondott. Igen, a jövőben még sok feladat vár a magyarokra – hangsúlyozta a nagykövet – egy olyan jövőben, digitális korban, amiről rengeteg dolgot nem tudunk még. De Csapó Endre főszerkesztő írásai a jövőbe tekintő írások. Ezek az írások nem szűnhetnek meg, folytatódni kell ennek a munkának. Csapó Endre írásaiban egyszerre jelenik meg egy nagyívű magyarság, kiválasztottság, filozófia és mély tudományosság, amely tovább kell éljen, melyet nagykövetként is támogatni kíván.
Kardos Béla, a New South Wales-i Magyar Szövetség korábbi elnöke kiemelte, hogy számos olyan angol nyelvű ismertető anyagot jelentettek meg az elmúlt évtizedekben, mellyel az ausztráliai közéletet, különös tekintettel pedig az ország politikai vezetőit próbálták megnyerni a magyarok ügyeinek és tájékoztatni kívánták őket az európai, magyarországi, különös tekintettel 56-os eseményekről és az ezt követő fejleményékről.
Csapó Endre búcsúszavaiban kiemelte, hogy az Ausztráliába érkezés első lépése a beilleszkedés kellett legyen, de rögtön ezzel együtt megindult a kis magyar világ megszervezése és ennek egy fontos lépése volt a lap megalapítása. Ehhez nem adhatott segítséget az anyaország akkor, de most szükség van a segítségre! A rendszerváltozás után a harmadik generáció számára szükséges a Magyarországról jövő segítség a magyarság túléléséhez, ami inkább befektetés, mint segítség ebben a globalizálódó világban. Hiszen a magyar leszármazottakkal való gazdasági kapcsolat Magyarország számára nagy előnyt jelenthet. Az újság a kontinensnyi országban összefogta a szétszórva élő magyarokat, valamint az anyaországban élő magyarokkal is kapcsolatot teremtett.
Csapó Endre (Répcelak, 1921. november 11. –) író, újságíró, szerkesztő, a Magyar Élet főszerkesztője. Felsőkereskedelmi iskolát végzett. Dolgozott a Hombárnál (állami termékbeszolgáltató), majd Zimmer Halkereskedési Zrt. üzletvezetőjeként. 1943 szeptemberétől katona, 1945-ben orosz hadifogságba esett. Ekkor már a 18 év alattiakat nemzetközi nyomás miatt nem merték deportálni. A háború után részt vett a Demokrata Néppárt gyűlésein, családot alapított. 1947-ben fegyverrejtegetéssel gyanúsították meg, ezért Ausztrián és Passaun keresztül menekülve Ausztráliába emigrált. Egy ideig fizikai munkából élt: volt többek közt épületfestő, bútorfestő, műszaki rajzoló, 1954-től 78-ig üzemtervező rajzoló. 1964-től vett részt az Ausztráliai Magyar Szövetség megalapításában, többször töltötte be a főtitkári tisztet is. Ugyanebben az évben hozta létre az Ausztráliai Magyarság c. lapot, amelynek tulajdonosa és szerkesztője is volt. 1976-ban Ady János megvásárolta a melbourne-i Magyar Életet, a két lap fúziójából jött lére az Ausztráliai Magyar Élet, az ottani emigráció első országos hetilapja, amelynek a kezdetektől főszerkesztője lett. 1991-ben Magyar Köztársasági Érdemkereszt kitüntetésben részesült, 2006-ban megkapta a Teleki Pál Érdemérmet, majd 2008-ban Magyar Örökség díjban részesült.
A megemlékezés zárásaként Vitéz Nemes Tassányi József a vitézi rend 50 éves Jubileumi Tisztikereszt kitüntetését adományozta Csapó Endrének, a vitézi rend nemzetvédelmi tagozatának 40 éves sajtó- és a magyarságért tett munkájáért! Rozgonyi Magdolna pedig a New South Wales-i szövetség közösségi okiratát adta át Csapó Endrének, valamint a szövetség ajándékaival köszönte meg mind a négy szerkesztőnek a sok évtizedes munkát!
