A San Diegó-i magyar közösség életében az 1950-es évek jelentős szereppel bírtak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc súlyos eseményei után olyan összefogást, segítőkészséget mutatott a helyi közösség, amely örök példával szolgálhat előttünk. A kapott újságcikkekből kiderül, hogy a San Diegó-i magyarok 1957. február 8-án megalapították az American Friends of Antibolshevist Block of Nations Inc. Hungarian Section of San Diego (AFABN) csoportot 32 taggal, hogy az amerikaiakat tájékoztassák a kommunizmusról általában, annak veszélyeiről, és a magyar helyzetről. “Nem tudsz semleges maradni. Miért kéne csendben maradnunk? Úgy éreztük, ki kell állnunk, és beszélnünk a kommunizmusról. Ezzel jó szolgálatot teszünk az amerikai emberek számára” - nyilatkozták az alapítók, Gács Alajos, Waczek Ferenc és Danszky Árpád.
Az AFABN gyakran szervezett jótékonysági programokat, pl. a Csárdás Est-et, vagy a népszerű Tarka Est-et, amely során színházi előadást nézhetett meg a közönség, később pedig táncolhattak. A befolyt összeget az Ausztriában rekedt magyar menekültek megsegítésére szánták. Az AFABN-nak köszönhetően már egy évre a forradalmat követően nagyszabású megemlékezést szerveztek az ’56-os eseményekről a városháza előtt, illetve október 23-án a tagok kokárdával jelentek meg a munkahelyükön, november 4-én pedig gyászszalaggal, hogy emlékeztessék amerikai társaikat is az egy éve lezajlott magyarországi eseményekről.
Szintén az AFABN-nak köszönhető az első március 15-i ünnepség 1957-ben San Diego-ban, amelyen több, mint kétszázan jelentek meg. A Marine díszgárda közreműködésével a magyar zászlót felhúzták, a korabeli cikkek szerint a magyarok könnyes szemmel énekelték a Himnuszt. Az ünnepi beszédek mellett elszavalták a Nemzeti Dalt és a Magyarnak lenni című verseket. Az ünnepség nagy sajtónyilvánosságnak örvendett, minden helyi újság írt róla, és másnap a televízió leközölte az egész ünnepélyt.
Az újságcikkek leírása szerint Gácsék nemcsak az AFABN keresztül próbálták tájékoztatni a világot a kommunizmus rémtetteiről, hanem ahol lehetett, nyilvánosan felszólaltak. A Women of the Church rendezvényén, 1957. március 13-án saját menekülésüket és életüket mutatták be. A korabeli leírások alapján a San Diegó-i magyarok segítőkészségét példázza az is, hogy az adományozó estek mellett sikeresen összegyűjtöttek az Amerikai Vöröskereszt támogatásával összesen 46.123 dollárt a Hungarian Relief Fund számára, valamint további 900 dollárt sütemények árusításából.
A Gács házaspár mind az adománygyűjtésekben, mind a San Diegó-i magyar közösség életében vezető szerepet töltött be. Segítőkész és rendkívül jólelkű hozzáállással kezelték a magyarokat, és nem csak anyagilag, hanem személyesen is támogatták az arra rászorulókat. Több menekült családot befogadtak saját otthonukba (Magyary Endrét és családját, Sass Istvánt és Máriát, Szénássy Andrást és családját). Ezek közül kiemelkedő Szénássy András, harmincnyolc éves szerszámkészítő esete.
A Ryan Aeronews, a Ryan Vállalat hivatalos újságja szerint, Gács úr felvételre ajánlotta Szénássy Andrást. A felvételi beszélgetés időtartalma alatt Gács úr felesége, Anne Marie tolmácsolt. Szénássy András magas szakképzettsége és tapasztalata megfelelt a vállalat követelményének, így felvételt nyert. Anne Marie tolmácsolt az első munkanapon is. Mint később kiderült, Szénássy úr és felesége az 1940-es évek végén résztvevője volt a kommunizmus elleni magyar ellenállásnak, ezért másfél évi börtönbüntetésre ítélték őket. A gyermekeik állami gondozásba kerültek, egészen 1951-ig, kiszabadulásukig. 1956 októberében Szénássy úr csatlakozott az utcai tűzharcokhoz és ő személyesen felrobbantott két szovjet tankot. Ezért novemberben a megtorlás miatt menekülniük kellett és Ausztrián keresztül az Egyesült Államokba érkeztek.
A fotókat és újságcikkeket nekünk adományozó Gács házaspár, Gács Alajos és Anna Marie 1948-ban hagyták el Magyarországot. Különválva, három hónap eltéréssel tudtak elmenekülni és Ausztriába jutni. Ott menekült státuszt kaptak. Útjuk azonban tovább folytatódott és 1949-ben Párizsban házasodtak össze. Ezután az Amerikai Egyesült Államokban telepedtek le. Örömteljes házasságukból két gyermek született, Gács Marika és Gács Lajos. Gács Alajos úr a Ryan Repüléstechnikai Vállalatnál helyezkedett el mint szerszámtervező. Jelenleg a kaliforniai Stockton városban élnek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc után következő évek rendkívül nehezek voltak a magyarság számára. A Gács házaspár által a San Diegó-i Magyar Háznak adományozott fotókból és cikkekből megmutatkozik, hogy az összefogásnak felbecsülhetetlen értéke van az ilyen nehéz időkben. Ez úton köszönjük a Magyar Háznak adományozott értékes anyagot, az abból kirajzolódó történetet, amely mindig pozitív példával fog szolgálni a San Diegó-i magyarok számára.
