A szépen feldíszített terembe belépve az asztalokon mézeskalács várta az érkező gyerekeket egy kis dekorálásra, illetve a felnőttek is kaptak egy-egy csomagot, amibe habcsók és zserbó került.
Jó volt látni ismerős és még nem ismert arcokat mind összegyűlve, hogy egy kellemes vasárnap délutánt töltsünk el együtt. Azt hiszem a gyerekek az év során mindig ezt az időszakot várják a legjobban, amikor a piros ruhás, szakállas Mikulás sok-sok teendője mellett időt szakít, s meglátogatja őket. Azonban erre még egy kicsit várniuk kellett, ugyanis egy rövid műsor kezdődött, mielőtt a nagy eseményre került volna a sor.
Először a résztvevő családok egy kedves téli mesét hallgattak meg, mégpedig Móra Ferenc A didergő király című művét, ami mellé képeket is vetítettek, hogy a gyerekek jobban beleélhessék magukat a történetbe.
Ezután egy izgalmas bűvész show nézői és részesei is lehettek a kicsik, ugyanis a láthatólag üres dobozt - amiből később varázslatos módon egy kendő került elő - valakinek közelről is ellenőriznie kellett. Így esett meg, hogy mikor elhangzott a kérdés, hogy “Ki szeretne segíteni?” szinte minden kéz a levegőbe emelkedett.
A káprázatos előadás után már mindenki izgatottan fészkelődött a székében, érezve, hogy valami készül és lassan itt az ideje, hogy a Télapó is megérkezzen. Ám a gyerekek jól tudják, hogy a legjobb módszer a Mikulás előcsalogatására, ha énekelnek, így fel is hangzott a Kis karácsony, nagy karácsony.
Nem sok idő telt el, mire csizmák dobogása hallatszott a színpad felől és megjelent a kedves, szakállas bácsi. Még szerencse, hogy korábban odakészítettek neki egy kényelmes fotelt, ugyanis ezután a jó gyerekeket egyesével szólították a színpadra és bizony hosszú volt a lista.
A Mikulás csokoládét hozott puttonyában, amit ki is osztott, majd minden gyerekkel közös fényképet készítettek. Végül a megfáradt Télapó elköszönt, majd folytatta útját, hogy eljuthasson még más vidékekre is.
