"Nem mindig jártam sikerrel, és nem is voltam mindenben a legtehetségesebb, de mindenbe hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magam, ami rengeteget számít." /Bear Grylls/
Budapesten születtem, s egészen átlagos fővárosi életembe 2004-ben csöppent bele a cserkészet színfoltja. Mondhatni, amióta az eszemet tudom, ebben a közösségben élek, végigjártam a különböző korszakokat a kiscserkésztől egészen a vándor korosztályig. Átéltem, saját bőrömön tapasztaltam a változást, melyben az állandó pont az az iránymutatás és erkölcsrend volt, amit a mozgalom adott nekem. Emellett nem elhanyagolható az utamat kísérő őrstársak, cserkésztársak, vezetők jelenléte sem, akik a példamutatás mellett a szerető közösségről és a felejthetetlen pillanatokról is gondoskodtak. Cserkész múltamnak azonban már nem csak résztvevői, hanem szervezői oldala is van azáltal, hogy hat éve vezetek saját őrsöt, illetve egy éve cserkészrajt. Munkám során megadatott, hogy végigkísérjem a fiatalok fejlődését, játékos módszertanok által hasznos dolgokat tanítsak, de leginkább, hogy én tanuljak meg értékes életet élni.
Felsőfokú tanulmányaimat a Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán végeztem. Mindig is érdekelt az utazás, különböző kultúrák megismerése és mindaz a kaland, melybe az ember a saját környezetének határát átlépve csöppen. Azonban amellett, hogy én is akartam tapasztalni a világból, a magyar hagyományok, gasztronómia, a nyelv különlegessége számomra nem veszített varázsából, ezek gyakorlata és megélése által éreztem magam igazán elememben.
Többször jártam Erdélyben mind családdal, mind cserkészekkel és rendkívüli élmény volt számomra megtapasztalni, mennyire mélyen és erősen gyökerezik az ott élő emberekben a magyarságtudat, milyen barátságosan, régi barátként fogadnak minket. Ekkor döbbentem rá, hogy a magyarság nem ismer határokat, nem lehet helyhez kötni, ez mindenkiben egy érzés, amiből az ember táplálkozhat és továbbadhatja.
A Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasaként igyekszem egy szelet Magyarországot vinni és hagyni a diaszpóra közösségben, hogy mindenki számára elérhetővé váljon az a biztonságérzet, ami ebben a rohanó világban igazán fontos. Szeretném, ha megtapasztalnák, hogy egy szerető, összetartó közösségben számít a jelenlétük, figyelnek rájuk és a közös pont által igazi otthonra lelhetnek magyarként a világ bármely táján. Eddig megszerzett tudásomat és tapasztalatomat arra fogom fordítani, hogy minél többet segíthessek a diaszpóra közösség tagjainak, ötleteimmel pedig próbálom színesebbé varázsolni amúgy sem szürke mindennapjaikat. Megtiszteltetés számomra, hogy részese lehetek ennek a folyamatnak.