Virtuális forraltborozással ünnepeltünk
Argentínában jelenleg tél van, így jól esik a forró ital, amely átmelengeti az ember testét és lelkét és mivel az ország méltán híres a bortermeléséről, a finom nedűben sem volt hiány. Az összejövetelt ezért azzal kezdtük, hogy megtanítottam a forralt bor receptjét és megvártam, míg mindenki elkészítette a saját pohár italát. Néhányan bemutatták egyedi receptjeiket is, amelyeket nagyszüleiktől vagy éppen a magyarországi kirándulások során lestek el. Volt olyan, aki áfonyával ízesítette italát, de olyan is, aki a forralás során lángra gyújtotta a fazék tartalmát.
Mikor már mindenkinek a kezében volt egy pohár amivel tudott koccintani, ittunk egyet a klub egészségére, azt kívánva, hogy jövőre a kerek, 50. évfordulót már személyesen ünnepelhessük a székházban. Ezután zene kíséretében kivetítettünk egy, az alkalomra készített virtuális fényképalbumot, amelyben mindenki talált ismerős arcokat a múltból. Ez jó inspiráció volt arra, hogy megosszuk a klubbal kapcsolatos élményeinket. Sokan meglepődtek, hogy a klub még csak 49 éves, hiszen emlékeztek, hogy már gyerekkorukban is ott töltötték a gyereknapot, mely során játékokat és édességeket kaptak ajándékba, majd pedig együtt játszottak a többi magyar kisgyerekkel. Természetesen a közösség története sokkal régebbre nyúlik vissza, de a július 30. 15 óra az a szimbolikus időpont, mikor a Córdoba Magyar Kör első vezetői bizottsága megalakult Sípos Alejandro elnök és Koci Julio alelnök megválasztásával.
Az este további része kötetlen beszélgetéssel zajlott, hiszen mindenkinek volt egy kedves emléke, amit szeretett volna megosztani. A felidézett emlékek között felbukkant Domonkos páter neve, aki a San Esteban és a de las Claretianas templomokba járt misét adni. Beszélgettünk a Ganz gyárról, amely motorokat adott el Argentínának és emiatt több magyart is küldött az országba, hogy őket képviselje. A gyár központi motívum a kör életében, hiszen a közösség több tagja is az egykori dolgozók leszármazottja és sokak szobájában lóg egy olyan fénykép szüleikről vagy nagyszüleikről, amely egy mozdony előtt készült.
Az idősebb tagok nosztalgiával gondoltak vissza a Czeisler Ferenc által vezetett Tihany cirkuszra, amelynek egy állandó fellépője, a művésznevén csak Fekete Macskaként ismert Miguel gyakran Córdobába jött és olyankor végiglátogatott néhány magyar családot. A gyerekeket persze mindig lenyűgözte, ahogy az állatokkal, köztük az oroszlánokkal bánt. Hasonló büszkeséggel töltötte el a résztvevőket, mikor Pelle Istvan világ- és olimpiai bajnok tornászra gondoltak, aki az argentin csapatot készítette fel az Olimpiára.
Előkerültek fotók arról az esküvőről, amely két magyar klubtag között köttetett és amelyet a klub székházában ünnepeltek; az augusztus 20-ai ünnepségekről, amelyek mindig telt házzal zajlottak, a verőfényes napsütésben megtartott karácsonyi összejövetelekről, a Kőrösi ösztöndíjasokról és sok más olyan pillanatról, amit együtt élt meg a közösség. Úgy gondolom, az este végére mindenki egy kicsit mámoros állapotba került, de nem csak a forralt bornak köszönhetően.
