Amikor kiérkeztünk a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében Ausztráliába, Melbourne-be, még úgy gondoltuk, másmilyen kihívásokkal kell majd szembenéznünk. Azóta eltelt egy hónap, és a megkezdett munkamenetet, módszereket teljes mértékben át kellett alakítani. Az első másfél hétben még szerencsére „normális” menetben tudtunk dolgozni, így megismerkedhettünk a tánccsoportokkal, szervezetekkel, vezetőkkel, tehát az új helyzethez való alkalmazkodást nem kellett ismeretlenül elkezdeni.
Március közepén a világszerte terjedő járvány elleni védekezés érdekében Ausztráliában is különböző, többszintű megszorításokat vezettek be. Egy hét alatt tulajdonképpen teljesen beszűkültek a lehetőségeink, és láttuk, nincs más lehetőség, új oktatási formákat kell keresnünk. Szerencsére állandó kapcsolatban állunk magyarországi kollégákkal, pedagógusokkal, táncegyüttesekkel, így velük folyamatosan egyeztetve, kommunikálva kezdtünk neki a lehetőségek felvázolásához. Amikor kialakultak az ötleteink, egyeztettünk a mentorainkkal, a tánccsoportokkal, a helyi szervezetek vezetőivel és a magyarországi KCSP koordinátorokkal, hogy ebben a formában folytatjuk a munkánkat.
Az új munkamódszer a helyi szabályozás figyelembevételével csak és kizárólag az on-line oktatás lehetett. Kezdetben problémáink adódtak a megfelelő infrastruktúra hiányával, meg kellett szerveznünk a megfelelő internetelérést, az internetes távoktatás technikai feltételeit. Több programot, közösségi platformot próbáltunk ki, teszteltünk, de még nagyon korai fázisban vagyunk, ezért tovább folytatjuk a keresést.
A lehetőségeink tanítás szempontjából két fő irányt mutatnak. Egyrészt készítünk oktató rövidfilmeket (tánc, ének, néprajzi ismeretterjesztés), amelyeket rendszeresen feltöltünk az egyes táncegyüttesek közösségi oldalaira. Ennek a módszernek a legfőbb előnye, hogy jó minőségben tudunk sokféle tartalmat megosztani, ami bármikor visszakereshető, újra nézhető. Könnyen egymásra lehet építeni a tananyagot, átlátható, összefüggő rendszerben lehet ismeretet átadni. Nehézsége, hogy amennyiben a csoportok tagjai nem vesznek aktívan részt a közösségi oldal életében, nem kapunk visszajelzést, nem tudunk ellenőrizni, illetve a saját munkánkat se tudjuk szabályozni visszacsatolás hiányában. Másik módszerünk az on-line óra, amikor is tulajdonképpen egy konferencia-beszélgetés keretei között tartunk táncpróbát. Itt ugyan megvalósul az élő kapcsolat, egyből van visszajelzés, illetve személyesen is tudunk segíteni, javítani, de a rendszer sebessége nagyon sokszor megakadályozza az eredményes munkát.
Ezen kívül keressük a lehetőségeket, hogy az internet segítségével távolról is segíthessük a helyi közösségeket, szervezeteket. A táncegyüttesek közösségi megjelenésének támogatása, segítsége már felmerült ötletként. Itt az anyaggyűjtést megnehezíti a már kialakult helyzet, de reméljük, hogy amennyiben a technikai részleteket meg tudjuk oldani, segíteni tudunk mind az internetes megjelenésben, mind akár saját archívumok kialakításában is.
A Melbourne-ben szolgálatot teljesítő többi KCSP-sel is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, és keressük a lehetőséget a kialakult helyzetben való konstruktív munkára. A hétvégi iskolák számára tervezünk közös tananyagot, támogató tartalmakat létrehozni, illetve az Árpád Idősek Otthonában szeretnénk on-line tánc és néprajzi bemutatót megvalósítani.
Drozdovszky Dóra és Kiss Gergely
