A BMI regensburgi tagiskolájában a szokásos pénteki tanítási nap kereteiben emlékeztünk meg az 1956-os forradalomról, 2019. október 25-én. A másfél órás foglalkozás során több oldalról közelítettünk a 63 évvel ezelőtti eseményekhez.
Közös gondolkozással kezdődött az alkalom. Mit jelent az a szó, hogy forradalom? Ki tud forradalmat csinálni? Hány ember, meg egyáltalán mi kell hozzá? Mikor és miért gondolhatják azt emberek, hogy nincs más út csak a forradalom? Akarunk most mi, itt és most forradalmat kirobbantani? Miért nem? Akkor miért kellett forradalmat csinálni 1956. október 23-án?
Ezt a kérdést igyekezett tisztázni egy 17 perces rövidfilm, Szabó Szonja Partizánok című alkotása, amely gyerekszemmel mutatja be a korszak hangulatát, jellemzőit, mindennapjait. A film előtt elsütöttünk egy klasszikus viccet a kommunizmus koráról. „De jó volt ez a vicc, amit a Rákosiról mondtál! Felírom, jó? Mi is volt a neved?” A film megnézése és megbeszélése után a vicc is értelmet nyert, világossá válhatott a gyerekek számára a mindennapokat átszövő félelem, a besúgórendszer és a politikai titkosrendőrség működése.
Az 1956-os pesti utcát egy fotóalbum segített megidézni. A kétnyelvű kiadvány címe: Das geheime Fotoalbum der Tante Ilona. Budapest 1956 und 2016, azaz Ilona néni titkos fotóalbuma, Budapest 1956 és 2016. A könyv az akkori és a mai (2016-os) fővárost, épületeket, utcarészleteket mutatja be. Érdekesség, hogy a korabeli fotókat készítő „Ilona néni” közel 50 évig rejtegette a fényképeket retorziótól, a képes anyag megsemmisítésétől félve. A szerzőpáros Gudrun Brzoska és Varga-Nagy Klára Zsuzsanna mellett, a BMI és a Müncheni Magyar Intézet vezetője, K. Lengyel Zsolt gondolatai is megtalálhatóak a könyvben Az 1956-os népfelkelés a magyar és az európai szabadság hagyományában címmel.
A foglalkozás végére – úgy hiszem – a fentebb tárgyalt dolgok mind tudatosultak a tanulókban. Kialakult bennük egy érzelmi kötődés 1956-hoz, amely segíthet megőrizni magyar identitásukat külhonban is.
