A Kossuth Tánccsoport a Waterloo-Wellington környéki Kanadai Magyar Klub tagjaiból alakult 1965-ben, így egyike a legrégibb aktív tánccsoportoknak Ontarióban. A tánccsoport időközben nonprofit szervezetté vált, megtartva szoros kapcsolatát a helyi magyar közösséggel, a Kossuth Házzal. Ontario egyik legrégebbi tánccsoportja, ahol az egészen kis gyerekektől a felnőtt korosztályig mindenki számára van lehetőség a táncra. A táncosok több évtizeden át rendszeresen felléptek a klub rendezvényein, nemzeti ünnepeink alkalmából tartott megemlékezéseken, valamint multikulturális és egyéb fesztiválokon, a környékünkön, illetve Észak-Amerika szerte egyaránt.
Valójában a tánc is egy hagyaték, nem is akármilyen örökségünk ez, amelyet továbbadhatunk unokáinknak. Így van ez a Kossuth Tánccsoportban is, ahol a felnőtt tánccsoport tagjai idén a nagy megmérettetésre a Méhkeréki táncokkal készültek. A Jacsó Marika által vezetett tánccsoport tagjai heteken át kemény munkával igyekeztek elsajátítani a lépéseket Csík Dávid táncpedagógus segítségével, aki a Tűzön, Vízen Át Egyesület és a Kecskeméti Táncegyüttes tagjaként hozott tudásával igyekezett a fiatalok koreográfiáját minél precízebben és igényesebben összeállítani. A fiatal felnőttek nagy szorgalommal és kitartással készültek a Kanada-szerte ismert néptáncversenyre, a Pontozóra. A lányok fáradságot nem ismerve igyekeztek elsajátítani a román nyelvű csujogatást. A jellegzetes tánc koreográfiája pedig az Ardeleana, a Batuta és a Minitelu nevű részekből tevődött össze.
A nagy megmérettetésre – azt hiszem, bátran dicsekedhetünk azzal, hogy – a méhkeréki népviselet szabását és varrását a Kossuth Asszonyok tánccsoportja alkotta meg. A lányok egyszerűbb ruházata a jellegzetes hosszú ujjú blúz, a szövetből készült szoknya és szintén ugyanebből az anyagból készült kötény, amelyek egészen a fél lábszárig érnek. Alatta az alsó szoknya és az úgynevezett pendely található. A lábbeli pedig ebben a népviseletben a karakter cipő. Ünnepi viseletben ezt lehet brokát selyemből is elkészíteni, ott a blúzt felváltja a röpike. A férfi viselet pedig a következőkből tevődik össze: a megszokott csizmanadrág, mellény, fehér ing, csizma, és kalap. Ezen kívül megjelenik a népviseletben a zakó is.
A szakértelmet megkövetelő népviselet megálmodása, szabása, beszegése és méretre varrása nem fogott ki az összetartó közösségen. Szabadidejüket, és hétvégéiket nem sajnálva alkottak nagy összhangban a Cambridge Kossuth Házban, hogy minél jobban megjeleníthessék ezt a szép tradíciót a népviseleten keresztül.
Idén az összetartozás évében különösen nagy jelentőséggel bír, hogy gondozzuk, ápoljuk hagyományainkat, örökségünket! Biztosan hiszem, és gondolom, hogy jövőre ezek a szép ruhák ismét életre kelthetik Méhkerék hagyományait a néptáncon keresztül.
