Élvezik a magyarságukat
Jöjjön a tavasz, vesszen a tél – kiabálták a jelmezesek február első szombatján az Innsbrucki Magyar Diákotthon és Kultúrcentrum előtti téren. A tíz éven aluli gyermekek jelmezt öltöttek, a nagyobbaknak a fiatal cserkészvezetők foglalkozásokat szerveztek.
A cserkészek a közösségnek is szolgálattal tartoznak, ezért a farsangi mulatságra a tiroli tartományban élő minden magyar családot vártak, nemcsak a cserkészeket. A magyar farsangi szokásokkal, népdalokkal, népi játékokkal a tartományban élő gyerekek csak itt tudnak megismerkedni. Interaktív játékokat rendeztek, a szülőkön kívül a nagyszülők jelenlétének külön örültek – számolt be Schenk Angyalka. Hozzátette: minden hónap első és harmadik szombatján rendezik a foglalkozásokat magyarság-, környezet- és cserkészismerettel, néprajzi témák feldolgozásával.
Schenk Angyalka tipikus diaszpórás életet él: magyarságát minden országban megéli és továbbadja. Amerikában született, háromévesen ismerkedett meg a cserkészettel.
A szülei tizenkét évesen egy németországi magyar gimnáziumba küldték, ami annyira megtetszett, hogy ott maradt és leérettségizett. A későbbi férjével is itt ismerkedett meg, így Európában maradt. Innsbruckban él már három évtizede, cserkészfoglalkozásokat és magyar anyanyelvi oktatást szervez. Három gyermeke szintén aktív tagjai a cserkészcsapatnak. A farsangi mulatságon Schenk Júlia segédtiszt koordinálta a tíz éven felüli gyerekek foglalkozását.
Főleg azért szeretnek ide járni a fiatalok, mert hozzájuk hasonló barátokra lelnek. Nagy segítség lehet a külföldön élő gyermekeknek, hogy tudnak egykorú magyarokkal beszélgetni, barátkozni – számolt be Júlia, aki az orvosi egyetem hallgatója. Habár sokat kell tanulnia, szívesen hegedül, zongorázik és énekel. A kiscserkészek rajparancsnoka, Tánczos Noémi, Alsó-Ausztriából érkezett az innsbrucki csapathoz. Édesanyja, aki szintén cserkész volt, tizennégy évesen Erdélyből került Ausztriába. Noémi a német-történelem szakos tanárképzés mellett jogi egyetemre is jár.
A mulatság vendégei kellemesen érezték magukat a farsangi rendezvényen. Horváthné Vajdics Mariann tíz- és tizennégy éves fiát vitte a programra. Elmondta, hogy rendszeresen részt vesznek a Magyar Ház eseményein. Aponyi Edit a tizennégy éves lányával és nyolcéves fiával érkezett a farsangra. Az édesanya arról számolt be, hogy a gyerekei szinte rosszul vannak, ha valami miatt kimaradnak egy-egy összejövetelből, annyira élvezik.
A fent leírt beszámoló alapján is kirajzolódik előttünk, hogy mennyire egy igazán fiatalos, közösségépítő csapatról van szó, ha az innsbrucki cserkészekre gondolunk. A magyar nemzeti identitás megerősítői és közvetítő ők, akik életpéldájukkal, elkötelezettségükkel állnak helyt, ahová az élet állította. Büszkék vagyunk rájuk, mert számunkra olyanok mint a végvári vitézek, akik a magyarságuk, a magyar értékek, a környezet megóvása érdekben fáradoznak. Nevelnek és támogatnak, hidakat és barátságokat építenek körükben, amelyek a későbbiekben egy életen át kísérni fogják életutuk állomásain. Kívánjuk, hogy mindig megmaradjon bennük a generációk közti értékteremtés és közvetítés, mely által gazdagabb és teljesebb lesz magyar nemzetünk élete.
Köszönjük Penk Tímeának, hogy hozzájárult összefoglaló beszámolójával a cikk megírásához.
