Találkozás az izmiri magyarokkal
2019. február 7-8-án került sor a látogatásunkra. Lenyűgöző volt az öbölben elterülő, és a hirtelen magasodó környező hegyoldalakra felkúszó modern, ámde ősi város.
Az Isztambuli Főkonzulátus és az Isztambuli Magyar Intézet kérésére idén októberben elkészült egy kérdőív, ami a törökországi magyarok kulturális életét igyekezett felmérni, illetve a meglévő adatbázisok frissítését tűzte ki célul. A kérdőív kapcsán mintegy 15 izmiri magyar jelentkezett, akik egy pezsgőbb kulturális élet szervezése kapcsán kértek segítséget.
Mentorommal, Orosházi Bernadettel ezért úgy döntöttünk, hogy személyesen találkozunk velük, felmérjük igényeiket, lehetőségeiket. A megbeszélésre rajtunk kívül 7 izmiri magyar jött el, így eredményesnek tekinthető a találkozó, hiszen az ottani közösség „katalizátoraival” ismerkedhettünk meg. Egy különleges találkozóra is sor került, hiszen a kérdőív kapcsán egy olyan idősebb magyar is eljött, akinek az anyai és apai nagyszülei Atatürk „hívására” érkeztek Ankarába, hogy az újonnan kikiáltott főváros építését szakmai munkájukkal támogassák. A két család gyermekei itt alapítottak családot. Sajnos, ők nagyon hamar meghaltak, így az 5 éves kisfiút egy török család vette magához, szinte csak pár szót tud felidézni egykori magyar tudásából. Idős korára viszont fontosnak tartja, hogy magyar gyökereivel tartsa a kapcsolatot, szívesen segíti az izmiri magyarok programjait is.
A közösség másik két tagja a festészetben és fotózásban jeleskedik, mindkettőjüknek volt már kiállítása, viszont felmerült az együttműködés, egy közös kiállítás lehetősége is. Az Isztambuli Magyar Intézetnek is számos utazó, utaztatható kiállítása és filmje van, amiket szívesen kölcsönöz, és/vagy a program megvalósításában segít, ezzel is színesítve a helyi programokat. Kirándulások tervei is körvonalazódtak, amikre nem csak Izmirben kerül majd sor, hanem más nagyvárosokat is szeretnénk bekapcsolni programjainkba. A nap zárásaként az első közös kirándulás is körvonalazódott, amikor is az isztambuli húsvéti forgatagra fognak ellátogatni az izmiriek.
Reményeink szerint ez lesz az első, de semmiképp sem az utolsó ilyen rendezvény, hiszen a törökországi magyar diaszpóra csak akkor lehet erős, ha a közös programjaink során erősítjük identitásunkat, és jövőképet állítunk.
Mielőtt elköszöntünk volna ettől a gyönyörű várostól és az izmiri magyaroktól, még egy helyszínre feltétlenül szerettünk volna elmenni. Izmir Ückuyular nevű városrészében, a helyi kompkikötőben kapott helyet Kossuth Lajos domborműve. 1851. szeptember 14-én ugyanis, amikor csaknem két év után elhagyta az Oszmán Birodalmat, ezen a helyen intett búcsút a török földnek.
Őt akkor már Amerikában várták, minket pedig a dolgos mindennapok Isztambulban, ahol már a következő közös programokat szervezzük.
