Így emlékezzünk ’56-ra
A korábbi évektől eltérően idén a fiatalokhoz, azaz a cserkészekhez is sokkal közelebb került 1956 emléke, és története. 
Az előkészítő munka nagy része 2018 októberében kezdődött, amikor elkészült a novemberi előadás első tervezete.
A következő héten néhányan hiányoztak, de ennek ellenére folytattuk a gyakorlást, tanulást. A tanult dalok már koreográfiát is kaptak, és a szöveges rész végéig is eljutottunk. Ekkor már a műsor eleje egész jól, de vége még kevésbé tökéletesen ment.
Egész gyorsan elérkeztünk az előadás napjához. Délután már az ajtóban álltak a cserkészek, várták, hogy elkezdjük a főpróbát. Végül kellett még egy fő-főpróba, majd egy rövid fogócska után kezdődhetett a MŰSOR.
Elsőkét Brockhauser Sándor egy Simon Zoltán verssel köszöntötte az ünneplőket, melyben mindenkit felhívott a magyar nyelv és magyarságunk büszke megőrzésére. Majd Kövics Kitti köszöntése után elkezdődött a gyerekek műsora. Kínából indulva Amerikán keresztül jutottunk el Európába, majd Magyarországra. Kis hazánkban belehallgattunk több bírósági ítélethozatalba, majd a Corvin-köz felé vettük az irányt. A műsor végén mindannyian tudtuk, és éreztük, hogy milyen nagy dolog az elnyert SZABADSÁG.
Zárásként Kova László: Őrködöm című versét hallgathatta meg a közönség.
Ezt követően Dr. Kubassek János tartott előadást „Az 1956-os forradalom menekült magyar tudósai öt világrészen, a Sarkkörtől az Egyenlítőig” címmel. Személyes beszélgetések révén megmaradt történetek mentén nem pusztán a tudósok tudós létével, hanem emberi életekkel és megdöbbentő élet-történetekkel ismerkedhettünk meg.
A tartalmas program után ünnepi színekbe öltözött közös vacsora várta azokat, akiket a másnapi munkavégzés korai kelése, még nem ijesztett el. Köszönet a szép képekért a helyi segítőknek.
