Nemzeti Összetartozás Napja 2020.06.04.
18 órakor kezdődött a templomban a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából az Esterházy János Társulással közösen szervezett megemlékezés. Ismét megszólaltak a harangok, és dr. Boros Miklós nagykövet vezetésével két percig néma csendben állva tisztelgett a közösség az anyaországtól 100 évvel ezelőtt elválasztott sok millió magyar testvérünk meghurcoltatásaira emlékezve.
Elsőként dr. Mátis Károly, az Esterházy János Társulás elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Balga Zoltán plébános atya mondott ünnepi beszédet. Zoltán atya Felvidéken született, alig 13 kilométerre a magyar-szlovák határtól. Az ő szájából hallani a trianoni veszteségről nem pusztán elvont elmélkedés, tudományos teória, hanem maga a megélt valóság. Gondolatai mégsem a múlton való kesergés körül forogtak, hanem a történelmi igazság keresésén és kimondásán túl a szomszéd népekkel való megbékélésre is biztatta a jelenlévőket. Ami a magyarságnak mélységes fájdalom és veszteség, a szomszédos országoknak öröm és nyereség. Csak úgy várhatjuk el, hogy ők megértsék és elfogadják a mi érzéseinket, ha mi is megértjük és elfogadjuk az övékét. A trianoni döntés feldolgozása azt is jelenti, hogy felismerjük, a Kárpát-medence népei testvérnépek, sorsunk egybefonódott, Isten segítségével is csak együtt boldogulhatunk.
Dr. Boros Miklós nagykövet az anyaországi és az elszakított területeken élő magyarság összetartozását emelte ki ünnepi beszédében. Kiemelte, hogy a jelenlegi magyar kormány milyen komoly erőfeszítéseket tesz a magyarság egységben tartására, illetve a jó szomszédi viszony ápolására a környező országokkal, különös tekintettel a Visegrádi Négyekre.
A beszédek után Veres Simon, a prágai magyar katolikus közösség egyik legifjabb tagja szavalta el Móra László Magyar zászló című versét.
A megemlékezés Balla Péter történész előadásával folytatódott, melyben elsősorban a trianoni döntés előzményeivel, történelmi és politikai okaival foglalkozott. Tudományosan is rendkívül értékesen, mélyen és részletgazdag módon mutatta be, hogyan jutott el Magyarország és Európa az első világháborút lezáró békekötésekig.
A megemlékezés zárásaként a jelenlévők elénekelték a Himnuszt.
Az ünnepség azonban még nem ért véget. A plébánia közösségi termében agapé várta a közösség tagjait. Azonban a kötetlen, baráti beszélgetések is valahogy ünnepélyesebbek, visszafogottabbak voltak, mint máskor.
20:20 kor mindannyian kivonultak a plébánia kertjébe, ahol a jelenlévő legfiatalabb magyar, Veres Simon meggyújtotta az Összetartozás Tüzét, és a nagy tűz lángjairól meggyújtott gyertyáját körbe hordozva mindenkinek továbbadta a világosságot. Ez a szimbolikus gesztus minden aspektusában jelentősen emlékeztetett a húsvéti tűzszentelés szertartására, melyben az egyház a világosság és az élet győzelmét ünnepli a bűn és a halál felett. 2020. június 4-én a világ magyarságának is volt mit ünnepelnie: 100 évvel a trianoni döntés után, minden veszteség ellenére él és erős a magyar nép, éljen bár Magyarország határain belül, vagy azokon kívül.
Az ünnepség végén, szintén egy közös kezdeményezéshez csatlakozva, a jelenlévők elimádkozták a Miatyánkot a magyarokért.
